Balassagyarmat története 896–1962 (Balassagyarmat, 1977)

A TÁJ TERMÉSZETI FÖLDRAJZA - VII. AZ 1918. ÉVI POLGÁRI DEMOKRATIKUS FORRADALOM ÉS A MAGYAR TANÁCSKÖZTÁRSASÁG

ügyelője Mészáros Dezső személyében, aki a törvényszéki palotában székelt. A nagybirtokok és kastélyok leltározásáról és vagyontárgyainak megőrzéséről még április 6-án intézkedett a megyei direktórium.

151 A gazdagparasztság ellensége volt a rendszemek. A közép- és szegényparaszt féltette vagyonát. A középparasztot ez ingadozóvá, bizalmatlanná tette. A sajtó igyekezett ezt a bizonytalanságérzést feloldani: „Aki maga is dolgozik, akinek a föld nem arra szolgál, hogy munka nélkül szerzett jövedelemből henye, úri életet éljen, annak a földjéhez mi nem nyúltunk eddig sem, nem fogunk nyúlni ezután sem." A tanácskormány eltörölte a parasztok adóit, az egyházi adó fizetését pedig önkéntessé tette. Ennek fejében azt kívánta a parasztoktól, hogy tartsanak ki a rendszer mellett, ne kívánják vissza a grófi uradalmat, műveljék szorgalmasan földjeiket, termeljenek minél több élelmet. Azt

r hogy a Tanácsköztársaság a dolgozó nép, a szegények állama volt, mezőgazdasági bérpolitikája is jól tükrözi. A mezőgazdasági napszámbéreket, amelyek a háború utolsó időszakában 5 K körül mozogtak, 20—40 K-ra emelték fel. Az évi szegődményesek (cselédek) bére ugrásszerűen emelkedett. Nógrád megye cselédeinek évi járandóságát a megyei direktórium által kidolgoztatott kollektív szerződés legalább kétszeresére emelte, ami megfelelt az országos átlagnak. Az 1200 K-ra emelt készpénzfizetés négyszerese volt a korábbinak, és elérte az országosan megállapított maximumot. Búzából és rozsból 10—10 q-át kaptak, ami közel kétszerese a korábbinak. Kaptak 2400 négyszögöl illetményföldet, tarthattak 2 kocát szaporulatával, tenyészthettek baromfit meghatározatlan számban, kaptak tűzifát megegyezés szerint. Ingyen gyógykezelésben részesültek és a betegség időtartamára nem vontak le járandóságukból. Előírás szerint kaptak még szalonnát, túrót, petróleumot, tejet, csizmát, vasárnap és lakhelyüktől távol végzett munka esetére jelentős pénzfizetést stb. A munkaidő viszont napkeltétől napnyugtáig tartott a korábbi munkabeosztás szerint. Megközelítően ennyi volt a termelőszövetkezeti tagok jövedelme is.

152 '• Az országos és helyi szervek mindent megtettek a termelés fokozásáért és a termés maradéktalan betakarításáért, hiszen országszerte, de különösen a városokban és a Vörös Hadseregnél komoly élelmezési gondok jelentkeztek. A cukorrépa-termelés biztosítása érdekében „repülőibizottságokat" küldtek ki, szabályozták a dohánytermelést, ösztönözték a méhészkedést és a selyemhernyÓT-tenyésztés érdekében az eperfaiskolák és epreskertek létesítését. Júniusban — amikor környékünkön éppen elcsitult a harci zaj — arató századokát " küldtek a ' gabonatermés

1 betakarításának segítéséire. Központilag gondoskodtak a cséplőgépek energia- és alkatrész-szükségletéről, a zsák- és zsinegellátásról. Az aratást, gabonahordást és cséplést végző mezőgazdasági munkásoknak, parasztoknak napi fél-fél liter bor felvételezését és fogyasztását engedélyezte a balassagyarmati tanács a szigorú szesztilalom ellenére.

153 Balassagyarmaton nehezítették a helyzetet a hadműveletek, amelyek nemcsak a közhangulatot rontották, hanem zavarták a mezőgazdasági munkát a meg nem szállott területeken is. Az Ipoly jobb partjának csehszlovák megszállása a város határának több mint egyharmad részét kapcsolta ki a mezőgazdasági termelésből. Nógrád megyében a hektáronkénti termésátlagok 19!8-ra lényegesen csökkentek az 1913. évi átlaghoz képest. A búzáé pl. 13,4 q-ról 7,9-re, a burgonyáé pedig 95,6-ról 80,5-re.

154 Bár a Tanácsköztársaság illetékes szervei útján sokat fáradozott az élelmiszer- és iparcikkellátás érdekében, a lakosság mégis minden közszükség-