Balassagyarmat története 896–1962 (Balassagyarmat, 1977)

A TÁJ TERMÉSZETI FÖLDRAJZA - VII. AZ 1918. ÉVI POLGÁRI DEMOKRATIKUS FORRADALOM ÉS A MAGYAR TANÁCSKÖZTÁRSASÁG

ható tagjai is. Többek között ide nyert beosztást VLaszaty Béla százados, a balassagyarmati csendőrség volt parancsnoka és Zsámboki József, a rendőrség parancsnoka is. Később a direktórium — a sajtó és falragaszok útján — fel­hívással fordult a munkásokhoz, hogy jelentkezzenek a Vörös Örségbe. A mozgósítás eredményes volt. A Vörös őrség egyben a Vörös Hadsereg kiegé­szítő .része volt, így sokszor vett részt a csehszlovákok elleni harcokban és különösen a Szécsényért vívott ütközetben tüntette ki magát. A belső rend és a biztonság védelmét szolgálta a városban a többféle üzemi őrség jellegű alakulat is, mint pl. a vasútőrség. 121 Április második felében a románok által megindított intervenció, és az annak következtében megnőtt ellenforradalmi veszély miatt nagymérték,ben fokozó­dott a Forradalmi Törvényszék és a Vörös őrség szerepe. A megyei direktó­rium szükségesnek látta, hogy a város proletár érzelmű lakosságát megnyug­tassa, az ellenforradalmi elemeket pedig figyelmeztesse arra, hogy minden körülmények között a helyén marad, és az ügyek vezetését kezéből nem adja ki. minden ellenforradalmi kísérletet a legkíméletlenebbül fog letörni. Elren­delték, hogy tilos mindenféle utcai csoportosulás, este 9 óra után nem szabad az utcán igazolatlanul tartózkodni, magánlakásokban összejöveteleiket rendezni. 122 Ebben az immár pattanásig feszült helyzetben a megyei direktórium élén is változás következett be. Somló tevékenységét a vörösőr ezred parancsnok­sága nem találta elég forradalminak, a burzsoáziával szemben elég kemény­nek, s egy konkrét ügy kapcsán eltávolította hivatalából. Április 22-én a Belügyi Népbiztosság politikai osztályáról távirati úton parancs érkezett a megyei direktórium részére, hogy egy esetleges ellenforradalmi megmozdulás megelőzésére túszokat szedessen a polgárság soraiból. Somló azt válaszolta, hogy a megyében teljes rend van, túszok szedése tehát nem szükséges. A direktórium nem is adott ki utasítást a letartóztatások foganatosítására. A Belügyi Népbiztosság — személy szerint Korvin Ottó — tudomásul vette a direktórium eljárását azzal a kikötéssel, hogy az a legkisebb ellenforradalmi mozgolódás esetén is azonnal végrehajtja az eredeti parancsot. Pintye Gyula, a Vörös őrség ezredparancsnoka és Schwartz Kálmán azonban Vajda Zoltán­tól, a Vörös Őrség országos parancsnokától — aki korábban rövid ideig balas­sagyarmati ügyvéd volt — és helyettesétől, Hlepkó Edétől írást hoztak Somló leváltására. Ennek április 25-én érvényt szereztek és Somlót fegyveres erő­vel eltávolították a direktórium éléről. A megyei direktórium elnöki tisztét ettől kezdve Murár Lajos töltötte be. Somló azonban egyelőre megmaradt közéleti embernek. Az eltávolítását követő napon részt vett, sőt javaslattal élt a városi Munkástanács ülésén. Május elsején ő írta a Nógrádi Vörös Űjság vezércikkét, főszereplője és ünne­peltje volt a városi ünnepségnek és a sajtónak. Neve még a május 23-i mun­kástanács-ülés névsorában is szerepel, sőt a tanács bízta meg az egyházi alá­nok köztulajdonba vételére kiküldött bizottság elnökségével. Június közepén minden állami és pártfunkciójától megfosztották. 123 Március utolsó harmada és — azt megközelítő" mértékben — egész április rendkívül gazdag volt politikai eseményekben. Kiépültek a szocialista forra­dalom állami és mozgalmi szervei, kialakultak az új rendszer gazdasági és társadalmi körvonalai, keretei, de hatalmas energiaráfordítással folyt a társa­dalom tudatának átformálása is. A románok április 16-i támadásának megindulása után április végén azon­ban támadásba lendültek a csehszlovák burzsoá csapatok is. Az ellenforradal-

Next

/
Thumbnails
Contents