Balassagyarmat története 896–1962 (Balassagyarmat, 1977)

A TÁJ TERMÉSZETI FÖLDRAJZA - VII. AZ 1918. ÉVI POLGÁRI DEMOKRATIKUS FORRADALOM ÉS A MAGYAR TANÁCSKÖZTÁRSASÁG

igazgató javaslatára elhatározták, hogy a megye összes orvosát belépésre szólítják fel, így a helyi csoport megyeivé szélesedik. A földmunkások szakcsoportja április 21-én alakult meg. önálló szakcsoportja volt még a vasutasoknak, a famunkásoknak, az építőmunkásoknak, a városi alkalmazottaknak, a nyomdászoknak, a vas- és fémmunkásoknak, a postásoknak, a kereskedelmi alkalmazottaknak, a szabóknak, a kávéházi és éttermi alkalmazottaknak, valamint a pénzügyi és az igazságügyi alkalmazottaknak. Április végére szinte áttekinthetetlenné vált a hatalmasan megduzzadt szakszervezeti mozgalom, ezért a párttitikárság külön felhívásban fordult a szakcsoportok vezetőihez, hogy tagjaik létszámáról és azok pártállásáról kimutatást készítsenek.

116 Az önálló kisiparosok érdekeit az ipartestület képviselte, amely március 25-én tartotta évi rendes közgyűlését. Molnár József városi főbíró, az ipartestület elnöke életkorára hivatkozva lemondott elnöki tisztéről, és eddigi jó munkájára való tekintettel megválasztották örökös díszelnöknek. A tisztújítás alkalmával Fontányi László lett az elnök, továbbá választottak egy 30 tagból és 5 póttagból álló elöljáróságot is. Az elöljárósági ülés alelnökének Schuhman Rezsőt, gazdának Farkas Mihályt, pénztárosnak Ujcsek Sándort választotta.

117 A Balassagyarmat és Vidéke Rokkant Egyesülete is rendszeres tevékenységet fejtett ki. Március 30-án rendkívüli közgyűlést tartott a városháza nagytermében. Nagy Károly budapesti kiküldött a jelenlevőket felszólította, hogy „egyesületileg" csatlakozzanak a szocialista párthoz, majd kérte a rokkanttanács megalakulását, s ennek soraiból egy háromtagú bizottság létrehozását a hadigondozó tevékenység átvételére. A város lakossága jelentős adományokkal segítette az egyesületet.

118 A fiatal proletárdiktatúrának és helyi szerveinek a sűrűn adódó rendkívüli problémák miatt számtalan új rendeletet kellett hozniuk. A balassagyarmati karhatalmi csoportparanesnokság civileket fegyverzett fél s az új rendszer legelső napjaiban „riadó intézkedést" dolgozott ki a rendfenntartás biztosítására. Az intézkedés Bajatz Rudolf százados, csoportparancsnok és Szigeti hadnagy neve alatt látott napvilágot, és megjelölte az egyes fegyveres csoportok (vasutasok, volt munkásgárda stb.) gyülekezési helyét. A karhatalmi csoportparancsnokság — még a Vörös Hadsereg és Vörös őrség megszervezése előtt — mindkettő funkcióját próbálta átmenetileg ellátni, elsősorban azonban a csehszlovák katonaság akcióira irányította figyelmét.

119 Március végén az igazságügyi népbiztos a forradalmi igazságszolgáltatás ellátására Forradalmi Törvényszéket nevezett ki Balassagyarmat székhellyel. Elnöke Kletzár Lajos, tagja Kiss Gyula és Fogarassy József, vádbiztosa Éfoneth Lajos, jegyzője pedig Zana Lajos lett. A törvényszék ítéletei igen szigorúak voltak. így a szesztilalom megszegéséért egy szeszfogyasztót 120 K pénzbüntetésre és 2 havi fogházra, hét kimérőt 200—1500 K pénzbüntetésre, egy okirathamisítót 1 évi börtönre és kártérítésre ítéltek. Más esetben hadiérdek elleni bűntett, továbbá csalás és életveszélyes fenyegetés miatt 15 évi börtönt szabtak ki. A fegyverviselési tilalom megszegői 15 napi fogháztól 3 hónapi fogház és 100 K-ig terjedő büntetésben részesültek. Egy személyt lopásért 2 évi börtönbüntetésre ítéltek stb.

120 A Tanácsköztársaság törvényes rendjének védelmére alakult meg a Vörös őrség. Balassagyarmaton volt a megye területén működő 9. vörösőr ezred parancsnoksága, amelynek parancsnoka Pintye Gyula vasmunkás volt, politikai megbízottja pedig Schwartz Kálmán. A Vörös Őrségben helyet kaptak a volt csendőrség és rendőrség arra alkalmasnak látszó, politikailag megbíz-