Balassagyarmat története 896–1962 (Balassagyarmat, 1977)

A TÁJ TERMÉSZETI FÖLDRAJZA - VII. AZ 1918. ÉVI POLGÁRI DEMOKRATIKUS FORRADALOM ÉS A MAGYAR TANÁCSKÖZTÁRSASÁG

vezetett. Ez ellen a jelenség ellen a kommunisták tiltakoztak, illetve próbáltak fellépni. Már a kommunista párt március 23-i alakuló ülésén vita kerekedett abból, hogy az egyesült pártba felvették az államügyészt, és rosszallóan nézte az egyik felszólaló az állami építészeti hivatal vezetőjének a belépését is. A szociáldemokraták és a kommunisták közötti nézetkülönbség és viták egyébként az egyesülés ellenére is fennmaradtak a későbbiek során. Az egyesült párt április 10-én a Népbank épületében levő szociáldemokrata pártházból a vármegyei kaszinó épületébe költözött át.

111 A proletárdiktatúra első napjaiban a Károlyi-párt helyi szervezete még a polgári demokratikus rendszerben napirendre tűzött választások előkészítésével foglalkozott, s népgyűlést hirdetett. A radikális párt végrehajtó bizottsága március 27-i ülésén mondta ki a pártszervezet feloszlatását azzal az indoklással, hogy ,,a párt létjogosultsága megszűnt". Tagjai belátására bízta, hogy a továbbiakban részt kívánnak-e venni a politikai életben. A tagok nagy része ezután belépett a Magyarországi Szocialista Pártba.

112 A régi rendszer különböző — elsősorban kulturális, politikai, ideológiai és gazdasági tevékenységet folytató — egyesületei és szervezetei szintén beszüntetitek tevékenységüket. Március 25-én az egyesült párt népgyűlést tartott a városháza előtti téren, amelyen a város lakossága nagy számban gyűlt össze, hogy meghallgassa a központból kiküldött szónokokat a forradalmi változásról és az ország helyzetéről. A népgyűlést Somló József nyitotta meg. Hangsúlyozta, hogy „Magyarország egy tábor, melynek célja Magyarország s egyúttal a dolgozó nép felszabadítása". A két központi küldött közül előbb Varseh Antal beszélt a háború következményeiről és a forradalomról. „Amit nyugatról vártunk bizalommal — mondta —, azt keletről kapjuk meg: jobbkezünket odanyújtjuk az Orosz Köztársaságnak, s amint egyek vagyunk a célban, egyek leszünk a küzdelemben is." Az orosz, a magyar és a forrongó német proletariátus lesz a bázisa a világforradalomnak. Az utána felszólaló Stern József harcra mozgósított nemcsak a külső, hanem a belső ellenség ellen is, akiknek „fekete hadserege utunkba akar állni". A továbbiakban Forgách József a politikai egység fontosságát hangsúlyozta: „Aki konkolyt hint a munkásság körébe, ... az ellensége a szocializmusnak, de ellensége a hazának is, mert ma a szocializmus egyet jelent Magyarországgal." A népgyűlés a szónokokat lelkesen megéljenezte és a legteljesebb rendben oszlott szét.

113 Április 6-án ugyancsak impozáns népgyűlés volt a városháza előtti téren a tanácsváiasztások jegyében. A húsvét vasárnapi népgyűlés neves előadót kapott Szakasits Árpád személyében, aki kitűnő logikával fejtette ki az új rend lényegét, történelmi előzményeit, feladatait.

114 Április közepén az egyesült párt elhatározta, hogy a „proletárság nevelése céljából" hetenként tanulságos ismeretterjesztő felolvasásokat fog szervezni. Az első ilyen felolvasást 17-én Holló Dezső tartotta a városháza tanácstermében.

115 Erőteljes módon fellendült a szakszervezeti mozgalom is. A párt és a szakszervezet tevékenységét a szociáldemokraták abban a szellemben folytatták, ahogyan az a magyar munkásmozgalomban a század első évtizedeiben kialakult. Sőt, május közepétől a pártba már eleve csak a szakszervezeti tagokat vették fel. A szakszervezetekbe való beáramlás április elején kezdődött meg és lényegében május l-ig be is fejeződött. Az említett időszakban további szakcsoportok alakultak. Április második felében jött létre a Magyarországi Szocialista Orvosok Szakszervezetének helyi csoportja. Dr. Bogdán Aladár kórház-