Balassagyarmat története 896–1962 (Balassagyarmat, 1977)

A TÁJ TERMÉSZETI FÖLDRAJZA - VII. AZ 1918. ÉVI POLGÁRI DEMOKRATIKUS FORRADALOM ÉS A MAGYAR TANÁCSKÖZTÁRSASÁG

tevékenységet fejtett ki a megye irányításában. Kezdetben a községi és járási tanácsok szervezése, működésük szabályozása, a volt megyei tisztviselőik poli­tikai megbízhatóságának kivizsgálása, a forradalmi törvényszékek felállítása, a népbiztosok rendeleteinek végrehajtása, a járási politikai megbízottak irá­nyítása és ellenőrzése stb. voltak tevékenységének fő területei. Rövidesen megkezdte működését Frank Imre „politikai megbízott", illetve „kormányzó­tanácsi biztos" is, akit feltételezhetően a MÁV istvántelki főműhelyéből, Budapestről neveztek ki Nógrád vármegyébe. 109 A pártpolitikai helyzet különleges módon alakult Balassagyarmaton. A város­ban a helyzet „urai" tulajdonképpen változatlanul a jól szervezett, sok tapasz­talattal ós nagy tömegekkel rendelkező szociáldemokraták maradtak. Ök már a polgári demokratikus forradalom időszakában jelentős tekintélyt vívtak ki magúidnak. Politikájuk kielégítette a város lakossága többségének igényeit, így gyakorlatilag az történt, hogy a szociáldemokrata párt közvetlenül a szocialista forradalom győzelme után — az eddigi vezetők irányításával — fel­vette a Magyarországi Szocialista Munkás Párt nevet. Többségükben volt szo­ciáldemokrata vezetők töltötték be .a megyei és a városi, állami és politikai ve­zető posztokat a Tanácsiköztársaság későbbi időszakában is, a gyarmati szociál­demokraták magatartása és politikája tehát megyeszerte éreztette hatását. Ez alól csak Salgótarján és környéke volt kivétel. A szociáldemokraták alapiában véve elfogadták a Mindenkihez... kiáltványban körvonalazott programot, a Magyarországi Szocialista Munkás Párt, a Forradalmi Kormányzótanács irány­vonalát és utasításait. Balassagyarmaton természetesen voltak kommunista érzelmű emberek, és voltak Szovjet-Oroszországból hazatért hadifoglyok is, akik megismerkedtek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom eszméivel, a forradalom lefolyásával, a szovjethatalom intézkedéseivel és eredményeivel, az internacionalisták harcá­val a polgárháborúban stb. Az előbbieknek idős Torma Károly városi pénz­tárnok, az utóbbiaknak Murár Lajos ácsmester volt a jellegzetes képviselője. Az önálló kommunista párt megszervezését akkor határozták el, amikor országo­san már egyesült a szodáldernokrata és a kommunista párt. Az alakuló gyű­lést március 23-án tartották a városháza nagytermében, amelyen Murár Lajos elnökölt, az előadó pedig idős Torma Károly volt. A gyűlésen a szociáldemok­raták is megjelentek Somló vezetésével, azzal a céllal, hogy megakadályozzák a már elkésett zászlóbontást. Az önálló kommunista párt — úgy tűnik — mégis megalakult. Az egyesült párt elnökének Kiss Gyula nyomdászt, titkárának Forgách Józse­fet, pénztárosának pedig Révész Gábort választották meg. Választmányában ott találjuk Murár Lajost, Somló Józsefet, Motyovszky Pál nyomdászt és Györgyfy Sándor adóhivatali tisztviselőt. 110 Az egyesült pártba tömegesen áramlottak be az emberek. Kezdetben csupán egy ívet kellett aláírni, később a párttag­ságot ajánlástól és taggyűlési határozattól tették függővé. De nem annyira az egyéni, hanem sokkal inkább a szervezett, csoportos belépés volt a jellemző. Az egymás után megalakuló szakszervezeti csoportok március végén és április első napjaiban kollektive léptek be a pártba. így a Nógrádi Hírlap március 30-án arról adhatott hírt, hogy a „helybeli tanférfiak, tanárok s tanítók, tanítónők beléptek a szocialista pártba és a Magyarországi tanítók szakszer­vezetébe. Hasonló mozgalmat indítanak a vidéken." De ilyen módon jártak el a pénzintézeti tisztviselők április 1-én, sőt a vármegyei alkalmazottak is április 2-4n. Mindez rövidesen a párt nagyarányú felduzzadásához és felhígulásához

Next

/
Thumbnails
Contents