Balassagyarmat története 896–1962 (Balassagyarmat, 1977)

A TÁJ TERMÉSZETI FÖLDRAJZA - VII. AZ 1918. ÉVI POLGÁRI DEMOKRATIKUS FORRADALOM ÉS A MAGYAR TANÁCSKÖZTÁRSASÁG

tevékenységet fejtett ki a megye irányításában. Kezdetben a községi és járási tanácsok szervezése, működésük szabályozása, a volt megyei tisztviselőik politikai megbízhatóságának kivizsgálása, a forradalmi törvényszékek felállítása, a népbiztosok rendeleteinek végrehajtása, a járási politikai megbízottak irányítása és ellenőrzése stb. voltak tevékenységének fő területei. Rövidesen megkezdte működését Frank Imre „politikai megbízott", illetve „kormányzótanácsi biztos" is, akit feltételezhetően a MÁV istvántelki főműhelyéből, Budapestről neveztek ki Nógrád vármegyébe.

109 A pártpolitikai helyzet különleges módon alakult Balassagyarmaton. A városban a helyzet „urai" tulajdonképpen változatlanul a jól szervezett, sok tapasztalattal ós nagy tömegekkel rendelkező szociáldemokraták maradtak. Ök már a polgári demokratikus forradalom időszakában jelentős tekintélyt vívtak ki magúidnak. Politikájuk kielégítette a város lakossága többségének igényeit, így gyakorlatilag az történt, hogy a szociáldemokrata párt közvetlenül a szocialista forradalom győzelme után — az eddigi vezetők irányításával — felvette a Magyarországi Szocialista Munkás Párt nevet. Többségükben volt szociáldemokrata vezetők töltötték be .a megyei és a városi, állami és politikai vezető posztokat a Tanácsiköztársaság későbbi időszakában is, a gyarmati szociáldemokraták magatartása és politikája tehát megyeszerte éreztette hatását. Ez alól csak Salgótarján és környéke volt kivétel. A szociáldemokraták alapiában véve elfogadták a Mindenkihez... kiáltványban körvonalazott programot, a Magyarországi Szocialista Munkás Párt, a Forradalmi Kormányzótanács irányvonalát és utasításait. Balassagyarmaton természetesen voltak kommunista érzelmű emberek, és voltak Szovjet-Oroszországból hazatért hadifoglyok is, akik megismerkedtek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom eszméivel, a forradalom lefolyásával, a szovjethatalom intézkedéseivel és eredményeivel, az internacionalisták harcával a polgárháborúban stb. Az előbbieknek idős Torma Károly városi pénztárnok, az utóbbiaknak Murár Lajos ácsmester volt a jellegzetes képviselője. Az önálló kommunista párt megszervezését akkor határozták el, amikor országosan már egyesült a szodáldernokrata és a kommunista párt. Az alakuló gyűlést március 23-án tartották a városháza nagytermében, amelyen Murár Lajos elnökölt, az előadó pedig idős Torma Károly volt. A gyűlésen a szociáldemokraták is megjelentek Somló vezetésével, azzal a céllal, hogy megakadályozzák a már elkésett zászlóbontást. Az önálló kommunista párt — úgy tűnik — mégis megalakult. Az egyesült párt elnökének Kiss Gyula nyomdászt, titkárának Forgách Józsefet, pénztárosának pedig Révész Gábort választották meg. Választmányában ott találjuk Murár Lajost, Somló Józsefet, Motyovszky Pál nyomdászt és Györgyfy Sándor adóhivatali tisztviselőt.

110 Az egyesült pártba tömegesen áramlottak be az emberek. Kezdetben csupán egy ívet kellett aláírni, később a párttagságot ajánlástól és taggyűlési határozattól tették függővé. De nem annyira az egyéni, hanem sokkal inkább a szervezett, csoportos belépés volt a jellemző. Az egymás után megalakuló szakszervezeti csoportok március végén és április első napjaiban kollektive léptek be a pártba. így a Nógrádi Hírlap március 30-án arról adhatott hírt, hogy a „helybeli tanférfiak, tanárok s tanítók, tanítónők beléptek a szocialista pártba és a Magyarországi tanítók szakszervezetébe. Hasonló mozgalmat indítanak a vidéken." De ilyen módon jártak el a pénzintézeti tisztviselők április 1-én, sőt a vármegyei alkalmazottak is április 2-4n. Mindez rövidesen a párt nagyarányú felduzzadásához és felhígulásához