Balassagyarmat története 896–1962 (Balassagyarmat, 1977)

A TÁJ TERMÉSZETI FÖLDRAJZA - VII. AZ 1918. ÉVI POLGÁRI DEMOKRATIKUS FORRADALOM ÉS A MAGYAR TANÁCSKÖZTÁRSASÁG

Demeter Pál Varga László Murár Lajos Elfér Ede Kotulyák Gyula Torma Károly ifj. Siketi István Schlésingetr Vilmos Gáborik József Cserni Mihály Jónás János Tusák Vilmos Györgyfy Sándor Tóth Mihály Babka János Kiss Lajos dr. Perlaky Ödön Papácsy Pál A megválasztott 50 tanácstagból 5 fő volt földműves, 2 vörösőr és 7 vöröskatona, a többiek a város különböző rétegeit képviselték. A megválasztott községi néptanács 9-én tartotta a városházán alakuló ülését. A háromtagú direktórium elnökévé Kiss Lajos törvényszéki bírót választották, tagjaivá pedig Sztancsik Jánost és Babka Jánost. Ez utóbbi helyett később Szutórisz Zoltán lett a direktórium tagja. A városi tisztviselőket rendelkezési állományba helyezték, beosztásukról a direktórium gondoskodott. Ez az alakuló ülés választotta meg a járási tanácsba küldendő 12 tanácstagot is.

104 A tanács az egyes központi feladatok megoldására bizottságokat hozott létre. Ilyen volt többek között a közellátási bizottság, a termelési bizalmi testület, a községi birtokrendező és termelést biztosító bizottság, valamint a lakásbizottság.

105 A járási tanács április 12-én alakult meg, amelynek élére ugyancsak háromtagú direktórium került.

106 A megyei tanács április 14-én alakult meg. Az öttagú direktórium elnökének Somló Józsefet, tagjainak Murár Lajost, Forgách Józsefet, a rétsági járásból Lami Istvánt és a salgótarjániból Fehér Vilmost választották meg. így Balassagyarmatot hárman is képviselték a megyei tanács élén. Az országos tanácskongresszusi küldöttek listájának első helyén szintén Somló József neve szerepelt. A főispánnkormánybiztosi hivatal a munkás-tanács intéző bizottságának elnöki hivatala lett még az ideiglenes direktórium idején, és ilyen minőségben működött május 16-ig. Nagy Mihály alispán Nógrádvármegye Törvényhatósági Munkásbizottságának elnöki tisztét töltötte be, és munkaközvetítéssel foglalkozott.

107 Április közepén országszerte napirendre került a közigazgatás átszervezése. A direktórium elnökét ez ügyben Budapestre rendelték. Hazatérte után — április 18-án — megszülettek a direktórium első rendeletei. A vármegye összes tisztviselőit rendelkezési állományba helyezték azzal, hogy a megyei munkástanács fogja közülük kijelölni azokat, akiket a Tanácsköztársaság állományába átvesz. Amíg az intézkedés megtörténik, mindenki a helyén marad és köteles az intéző bizottság által kijelölt munkát végezni. Ezentúl az összes beadványt és rendelkezést is a direktóriumhoz kellett címezni. Minden fontosabb ügydarabot a megyei direktórium valamely tagja írt alá, a kisebb jelentőségűeket „a megyei intéző bizottság megbízásából" Nagy Mihály. Az eddig használt megszólításokat megszüntették, s helyette az „elvtárs" megszólítást rendelték el. „Az eddigi vármegyei közigazgatás... további intézkedésig mint a megyei intézőbizottság közigazgatási osztálya fog működni."

108 Míg az ideiglenes direktórium csak mint legfelsőbb megyei határozathozó szerv vett részt az ügyek közvetlen vitelében, és tevékenysége szinte kizárólag a választások előkészítésére és lebonyolítására korlátozódott, addig a demokratikusan választott intéző bizottság ténylegesen hatékony ós átfogó Murár Samu Tóth József Zsán Vencel Kiss Ferenc Délies János Kotrebay Gábor Kobany Árpád Vágó József