Balassagyarmat története 896–1962 (Balassagyarmat, 1977)

A TÁJ TERMÉSZETI FÖLDRAJZA - VII. AZ 1918. ÉVI POLGÁRI DEMOKRATIKUS FORRADALOM ÉS A MAGYAR TANÁCSKÖZTÁRSASÁG

tötte a direktóriumot. Kijelentette, hogy a megyei közigazgatási alkalmazottak megszakítás nélkül végzik tovább munkájukat és a Forradalmi Kormányzótanácsot támogatni fogják. A direktórium falragaszokon és a sajtó útján hirdetményben hozta a lakosság tudomására megalakulását. A hirdetmény felhívta az összes hatóságokat és hivatalokat, hogy folytassák eddigi munkájukat, és „várják be a népbiztosok tanácsának további parancsait". Ugyanez a hirdetmény tájékoztatta a lakosságot a statáriumról, a szesztilalomról és a fegyverviselési tilalomról." Nem ment ilyen gyorsan a járási direktóriumok megalakulása, s ennél jobban elhúzódott az egyes helységek tanácsainak létrehozása, még Balassagyarmatét is beleértve. Nógrád megyében a Tanácsiköztársaság államigazgatási szervei általában később alakultak meg, mint az ország más területein. Ennek oka résziben a védelmi harcokkal magyarázható, részben pedig a közigazgatási egységek elaprózottságával. Az akkori balassagyarmati járásban csak 17 község nem volt megszállás alatt.

100 A megyei direktórium a balassagyarmati képviselő-testületet megszüntette, és annak hatáskörét az elöljáróságra bízta. Ezzel megszabadult a város a legnagyobb adófizetők és a régi világ körülményei között megválasztott képviselők irányításától. Ügyiéit továbbra is az eddigi főbíró, Molnár János, továbbá Dudevszky István albíró, Svirbély Lajos, Földes Ignác és Tichy Lajos jegyző, Pethő Gyula közgyám, Torma Károly pénztárnok, Szendrő Jenő orvos, Szkuhra József állatorvos, Bavankievicz Károly járványkórházi gondnok, Hollósy Géza, Rózsa Jenő, Göbl Arnold tanácsnokok és Hummer Ferenc főjegyző intézte. Az elöljárósági ülés a kommunista id. Torma Károly javaslatára a megyei direktóriumhoz fordult a községi néptanácsok megalakítása ügyében.

101 Április 6-án ugyanis még csak a megyei direktórium által kinevezett „megbízottak" működtek a járásoknál. Feladatuk a közigazgatás ellenőrzése, továbbá a járási és a községi tanácsok megszervezése volt. A balassagyarmati járásiban ezt a szerepet Motyovszky Pál nyomdász töltötte be.

102 A tanácsi szervezet tulajdonképpen csak az április 7-^én kezdődő tanácsválasztások után alakult ki. A választás — Magyarországon először — általános és titkos volt, így azon hatalmas tömegek vettek részt. A Belügyi Népbiztosság körrendeletben hívta fel a megyei direktórium figyelmét az óvatosságra, hogy „ne zavarhassanak azok, akik nem élnek hasznos munkából, továbbá arra, hogy a tanácsokba feltétlenül megbízható elvtársak kerüljenek".

103 Balassagyarmaton a helyi tanácsválasztás április 7^én — két választási bizottság előtt — folyt le, melyeknek elnökei Ligeti Ernő táblabíró és Kletzár Lajos törvényszéki bíró voltak. Összesen mintegy 1800-an szavaztak a munkástanács által összeállított jelölőlistára „fenséges nyugalom és érdeklődés között". A balassagyarmati községi Munkás-, Katona- és Földműves szegények tanácsába a következőket választották: Somló József dr. Kecskés Béla Tatár Ferenc Révész Gábor Holló Samu Légrádi István Kiss Gyula Ballá Mihály Fekete János Forgách József özv. Kopcsányi Lászlóné Reucsán István Motyovszky Pál ifj. Lichtmanegger Nándor Piatrik János Zana Lajos Szutórisz Zoltán Szabó János Albert Mihály Still József Krajcsi Pál Torma Károly id. Sztancsik János Selrneczy Pál