Balassagyarmat története 896–1962 (Balassagyarmat, 1977)

A TÁJ TERMÉSZETI FÖLDRAJZA - VI. A KIEGYEZÉSTŐL A POLGÁRI DEMOKRATIKUS FORRADALOMIG

1918. január elsejével már az ötödik vérzivataros esztendő köszöntött az országra, városunkra. Január 2-án és 3-án már 17 éves fiatalokat írtak össze, és sor alá kerültek rövid időn belül. Sokan közülük még a frontszolgálat borzalmait is átélték, illetőleg hadifogságot szenvedtek.

334 A békét már mindenki nagyon várta. „A kifáradt népek millióinak akarata felcsalta keletről immár a láthatár fölé a béke napját." És másutt: „...a háború sötét éjszakái után a virradat első óráiban örömmel üdvözöljük a megindult orosz béketárgyalásokat" — így köszöntötte az új esztendőt az akkor született Nógrádvármegye című, a Nógrádi Hírlapnál radikálisabb hetilap.

331

' Magyarországon az egyértelműen háborús politika már 1917-ben megbukott. Fordult a kocka Nógrádban is. Prónay főispán távozott, s helyét Mailáth Géza főrendiházi tag foglalta el.

336 Bizonyos erjedés indult városunkban az egyes pártok berkeiben is, kivéve a szociáldemokrata pártot. A szociáldemokrata párt helyi csoportja nem működött a világháború alatt, de alig létezett a MÉMOSZ helyi csoportja is. Szileczky János pénztáros jelentette a MÉMOSZ központba 1915 decemberében, hogy a gyarmati csoport nem működik, mert a vezetőség az ő kivételével bevonult, de őt is besorozták 50 évesen. Garbai Sándor titkárt arról tájékoztatta, hogy a csoport betétkönyvét, amely 1257,60 koronás összeget tartalmaz, Jónás Istvánnak szándékozik átadni, akinek a bevonultatása nem várható. Kérte a központot, hogy küldjék az építőmunkások lapját, mert már nagyon régen nem olvasták. A központ teljesen érzéketlennek bizonyult a gyarmati csoport problémái iránt. A gyarmati úri körök még a háború végén sem békültek meg a munkásmozgalommal, amikor a talaj egyre bizonytalanabbá vált lábuk alatt. 1915-ben, a „nagy osztálybéke idején" még ajánlotta a Nógrádi Hírlap Kunfi Zsigmond Háború és szocializmus című könyvét az olvasók figyelmébe, 1918 nyarán azonban dr. Sztranyavszky éles munkásellenes kijelentést tett az Országházban. A Függetlenségi Párt 1917. augusztus 12-ére hívott össze pártszervező gyűlést a Tóth-szálló nagytermébe báró Buttler Ervin kezdeményezésére a független, szabad és gazdag Magyarország jelszavával. A vármegyei Nemzeti Munkapárt már július 26-án megtartotta Balassagyarmaton a párt újjászervező értekezletét, amely elnökévé Prónay Mihály volt főispánt választotta meg. A Nógrádvármegyei Gazdasági Egyesület egy parlamenti magyar politikai agrárpárt szükségességót vetette fel 1917 decemberében, és átiratban a társegyesületeket is csatlakozásra szólította fel Hanzély Gyula és Gellén Aladár aláírásával. 1918 nyarától egyre több jelét láthatjuk a forradalom érlelődésének Magyarországon. Balassagyarmaton a közelgő forradalmi változásokra csak halvány jelekből lehetett — de lehetett — következtetni. A háborús nyomor okozta elégedetlenségen, a békevágyon, a háborús vereségtől való félelmen, a pártok mozgolódásán, a legfelsőbb megyei poszton bekövetkezett személycserén kívül az egyes rétegek szervezkedéséből, az úri körök dolgozó tömegek felé tett „gesztusaiból" is lehetett érezni a nagy változások előszelét. A malomtulajdonosok már 1917-ben létrehozták érdekeik védelmére és öszszehangolására a Nógrádvármegyei Molnár Szövetséget. A balassagyarmati pénzügyi tisztviselők memorandummal fordultak a pénzügyminiszterhez nyomasztó helyzetük javítása érdekében 1918 nyarán. A pedagógusok 1918 júliusában kezdték meg a szervezkedést „Nevelő munkások egyesüljetek!" jelszóval. Október 17-én — tehát közvetlenül az őszirózsás forradalom előtti napok-