Balassagyarmat története 896–1962 (Balassagyarmat, 1977)
A TÁJ TERMÉSZETI FÖLDRAJZA - VI. A KIEGYEZÉSTŐL A POLGÁRI DEMOKRATIKUS FORRADALOMIG
ban — létrehozták a Nógrádvármegyei Nevelő Munkások Szövetségét. Az alakuló ülésen mintegy 100 pedagógus jelent meg és még kb. 200-an jelezték a szövetséghez való csatlakozásukat. 337 Már 1916-ban elhangzott a helyi sajtóban, természetesen minden eredmény nélkül, hogy „a nép föld éhes, adjunk neki földet parcellázás útján". 338 A sajtóban egyre több szó esett a demokráciáról, a választójogról. „Wekerle Sándor új kinevezésekor Nógrádvármegye egyhangúlag a tárgyalás alatt levő választójogi kérdéseknek a megegyezésen alapuló megoldása mellett s a radicalizmus ellen foglalt állást..." Egyszóval: nem akarták-választójoghoz juttatni a munkásokat és a nemzetiségieket. A függetlenség kérdésében a megye őszi rendes közgyűlése a perszonálunió mellett foglalt állást. 1918 augusztusában a 85. gyalogezredet visszahelyezték Máramarosszigetre. A város tiltakozott az ellen, hogy a forradalmi szellemű 80. ezredet Rimaszombatból Balassagyarmatra helyezzék. Helyette az volt a város és a megye kérése, hogy a 16. gyalogezrednek ne csak egy, hanem két zászlóalját vezényeljék Balassagyarmatra. A 16. gyalogezred egyébként utolsó véres csatáit az olasz fronton, a „hét község fennsíkján" vívta. Itt érte a háborús összeomlás. A Monarchia utolsó napjait élte. A háborút elvesztettük — ismerte be Tisza és hirdette Károlyi, a várt polgári demokratikus forradalom vezéralakja. A Nógrádi Hírlap október 27-én már a népuralom felvirradásáról írt. „Az új kormány a Ház minden egyes pártjának közreműködésével kell hogy megalakuljon, amely mögött egy egységes párt, a békepárt álljon... szükséges, hogy magában foglalja azokat a Ház körén kívül álló nemzeti erőket is, amelyek ott még képviselve nincsenek. Ez nem más, mint demokratia, amelynek lényeges pontja a választójognak legszélesebb kiterjesztése. A nemzet nem más, mint a nép maga..." — Komolyan gondolta? Meg merte végre írni, vagy félelmében írta? 339 18* 275