Balassagyarmat története 896–1962 (Balassagyarmat, 1977)
A TÁJ TERMÉSZETI FÖLDRAJZA - VI. A KIEGYEZÉSTŐL A POLGÁRI DEMOKRATIKUS FORRADALOMIG
letek aránya évről évre csökkent, 1918-ban további 20 %-kal volt kevesebb az előző évinél. 327 A város 1917-ben 117 %-os pótadót vetett ki a lakosságra. 1918 közepén már a nyolcadik hadikölcsön jegyzésére került sor. Hadba vonultak a harangok is. Egyházianként egy-egy harangot hagytak meg. Megpróbáltak összegyűjteni minden nélkülözhető fémtárgyat a vas- és acéláruk kivételével. 32 * A császári és királyi tartalékkórház Í915. március közepéig — öt hónap alatt — összesen 2668 sebesültet ápolt, ezek közül 1718 távozott újra a frontra. A betegek más részét a Vöröskereszt kórházának vagy a városi kórháznak adták át. Sajnos sokukra az a 780 négyszögöles terület várt, amelyet „Hősök temetője"-nek neveznek. Nagyon gyakori látvánnyá váltak a városban a kolduló katonák. De egyre nőtt a kolduló gyerekeik és az üzletek előtt szomorúan panaszkodó és síró asszonyok száma is. 329 A románok erdélyi betörése után 1916. augusztus 30-án hajnaliban kettő és 31-én hajnalban újabb két menekültekkel megrakott vonat érkezett a várasba Petrozsényből és Vöröstoronyból. Később újabb szállítmányok érkezteik, az erdélyi menekültek száma a megyében meghaladta a 6 ezer főt, ebből Balassagyarmatra 233 család jutott, 764 fővel. A menekültek szállásai lettek az elemi iskolák, az akkor felépült múzeum, kereskedők raktárai és magánosok lakásai. Később, a hadiesemények alakulása folytán lehetősége nyílott a máramarosiaknak is, az erdélyi menekülteknek is a hazatelepülésre. 1918 januárjában a máramarosiakat fel is szólították a hatóságok a város elhagyására, és csak kétheti ellátást biztosítottak számukra. 330 A hadiözvegyek, hadiárvák és hadirokkantak segélyezésére országos akció indult, de ennek kiegészítésére megyei akciót is kellett szervezni. A megyei segélyalap javára Prónay Mihály főispán 10 ezer koronát adományozott. Gyűjtés indult a kárpáti harcok során elpusztult Csarnó község felépítésére is. 1918 elején, amikor a nyomor szinte már elviselhetetlen volt, a szegény nép élelemmel való ellátásának céljából közélelmezési alapot létesített a vármegye. Népkonyhát is szerveztek a szegények élelmezéséire, amely ugyancsak 1918-ban kezdte meg működését. A háború utolsó két esztendejében már se szeri, se száma a nyomorenyhítő akcióknak. Foglalkozott a szegények támogatásával a Vöröskereszt, az Auguszta-alap, az Ingyen Szén és Faegylet, valamint szinte minden korábban működő, szociális tevékenységet végző egyesület. Sokféle kulturális műsort és gyűjtést szerveztek a segélyezés céljaira. A városi tanács szegényház, az izraelita nőegylet gyermekmenhely, a nemrégen alakult református nőegylet pedig árvaház létesítését tervezte. Nemes érzésből fakadó szép elképzelések és akciók voltak ezek, de az elképesztő nyomort csak minimális mértékben ellensúlyozhatták. 331 Egyre-másra emelték a városi, a megyei és a magántisztviselők fizetését és különféle segélyét. A bábák fizetését pl. 100 %-kal, a községi állandó alkalmazottakét pedig 60 %Hkal emelték fel. 332 A város társasági élete nem szűnt meg a háború alatt sem, de jóval mérsékeltebben folyt. Ugyanez mondható el az egyesületi, kulturális és sportéletről is. Schummer Kabos mozijában a város lakossága filmhíradókban láthatta a világháború borzalmait. Az iskolai oktatást rendkívüli mértékben zavarták a háborús viszonyok. Volt olyan tanév, amelynek során csupán 4—5 hónapig folyt a tanítás, mert a tantermeket a katonaság vagy hadikórház foglalta el, a férfitanerő nagy része pedig frontszolgálatra vonult be. 333 18 Balassagyarmat története 273
