Balassagyarmat története 896–1962 (Balassagyarmat, 1977)

A TÁJ TERMÉSZETI FÖLDRAJZA - VI. A KIEGYEZÉSTŐL A POLGÁRI DEMOKRATIKUS FORRADALOMIG

latok körüli harcokban és december 27-től 1915. május l-ig a staszówi és a Biala menti állásharcokban vettek részt.

317 Szeptember elején megérkeztek az első sebesültek, és rövid idő alatt szinte elárasztották a várost. Az első sebesültek érkezésekor a lakosság nagy tömegben özönlötte el a vasútállomást, a hatóságok alig tudták a rendet fenntartani. A tömeg megéljenezte a sebesülteket, egyesek erőlevest szolgáltak fel a kocsikban. Azután kitolatták a vonatot a kórházhoz, ahol a Vöröskereszt vezetői fogadtak őket. A városban több épületet foglaltak le tartalékkarház céljaira. A zárdában 20—25 nem sebesült, de egyébként beteg katonát helyeztek el. Volt kórház a polgári iskolában, a vármegyeházán és később az Igazságügyi Palotában is. A Vöröskereszt kórháza a főgimnázium épületének mintegy felét foglalta el, ahol 100 betegágyat helyeztek el. A városi képviselőtestület 500 sebesült befogadására létesítendő katonai kórház berendezéséhez indított gyűjtést a város területén.'"

8 A lakosság egyre jobban érezte a háború terheit. Jeszenszky Kálmán apátplébános már szeptember közepén, tehát mindössze másfél hónappal a háború kirobbantása után megállapította, hogy a háború első napjainak mámoros lelkesedése, az izzó harci vágy lelohadt. „Mintha elült volna — mondta — ez a tüzes lángolás és helyébe a szorongás, az aggodalom lépett." A propaganda, hogy lelket öntsön a csüggedőkbe, rengeteget beszélt hadseregünk nagy győzelmeiről, pedig 1914 őszén a kis Szerbiát nem sikerült legyőzni, az orosz seregek pedig áttörve a Kárpátok vonalát, magyar földön álltak.

319 Panaszra azonban október elejétől volt csak ok igazán. Ekkor helyezték ugyanis Máramarosszigetről Balassagyarmatra — az orosz betörés miatt — a 85. közös pótkeret-parancsnokságot 6600 katonával és a 11. honvéd pótzászlóaljat 4400 fővel. Nagy volt a civil menekültek száma is. Ide menekült a 85. ezred tartalékkórháza teljes felszerelésével. Érkeztek a városba népfelkelők és 12. honvéd gyalogezredbeliek is. A városnak 15 000 ember elszállásolásáról kellett gondoskodnia, ami befogadóképességét messze meghaladta, hiszen ez a létszám lényegesen magasabb volt a város eredeti lélekszámánál. Prónay Mihály főispán vezetésével tekintélyes küldöttség járt Budapesten, hogy az illetékesek segítségét kérje a nehéz problémák megoldásához. A küldöttség, amelynek dr. Sztranyavszky Sándor képviselő is tagja volt, járt gróf Tisza István miniszterelnöknél is.

320 A háború és a város lakosságának mintegy megkétszereződése következtében hallatlanul megnőttek és súlyossá váltak a gazdasági bajok már az első fél esztendőben. Nagy méreteket öltött az élelmiszer- és a tüzelőuzsora. A hatóságoknak gyakran kellett beavatkozniuk a drágaság és spekuláció megakadályozása érdekében. Ugyanakkor a Balassagyarmati Népbank az 1914-es évet a legjobb üzleti évei közé sorolhatta.

321 A Przemysl váráért folyó harcok még 1914. augusztus 17-én kezdődtek. A harcokban részt vett a 16. gyalogezred és a 16. népfelkelő gyalogezred is. Ezeknek kötelékében nagyon sok balassagyarmati katona volt. A vár március 22-én elesett, védői fogságba kerültek. 1915 folyamán végre hadisikerek következtek. Március 8. és 18. között a Biala melletti támadóharcokban, május 2. és 5. között az egész keleti front szempontjából döntő jelentőségű gorlicei áttörésben, május 14—23. között a jaroslawi üldözőharcokban, május 24. és június 13. között a radymnoi üldözőharcokban, augusztus 24. és 26. között Breszt-Litovszk bevételében; szeptember 18. és 1916. június 13. között a Strypa menti harcokban vettek részt katonáink.