Balassagyarmat története 896–1962 (Balassagyarmat, 1977)

A TÁJ TERMÉSZETI FÖLDRAJZA - VI. A KIEGYEZÉSTŐL A POLGÁRI DEMOKRATIKUS FORRADALOMIG

kenységéröl is. Az egyesületeken kívül elsősorban az iskolákban folyt intenzív sporttevékenység.

313 Az első világháború évei 1914 nyarán elkezdődött a véres dráma, kitört az első világháború. A háborút közvetlenül kirobbantó események, a trónörökös pár halálának híre még azon a vasárnapon eljutott Balassagyarmatra. Az utcák megélénkülitek, s a fővárosból érkező vonatokat nagy tömegek várták a vasútállomáson, hogy híreket kapjanak a történtekről. Másnap megérkezett a belügyminiszter hivatalos távirata is a vármegyébe. A köz- és magánépületekre kitűzték a gyászlobogókat, a zenét beszüntették, a tisztikar fekete karszalagot viselt. Azonnali intézkedések történtek a vármegyei rendkívüli közgyűlés összehívására, gyász-istentiszteletek megtartására. Ezután gyorsan peregtek az események. Rövidesen elrendelték az általános mozgósítást. Az erről szóló falragaszok július 31-én, pénteken este jelentek meg a város épületeinek falain. Még ugyanezen a napon hatalmas tüntető felvonulás zajlott le. A lakosság a katonasággal együtt vonult végig a városon nemzeti színű zászlók alatt, hazafias dalokat énekelve. A vármegyeház ablakából Prónay Mihály főispán, Nagy Mihály alispán intézett lelkes beszédet a királyt, a háborút, az olasz és a német szövetséget éltető polgárokhoz. „A tüntetők közül Szita Ernő tartott tüzes beszédet. A lelkesedés óriási" — írta a sajtó.

314 Dr. Baltik Frigyes evangélikus püspök körlevélben fordult a lelkészekhez, hogy azok „ ... vasárnap délelőtti istentiszteleten, a szentbeszéd utáni imában... a királyért, a hazáért, hadseregünk győzelméért, a harczi szolgálatban állók isteni olta[lo]mért, a magokra hagyott családok fenntartásáért, és a minél előbb beállandó békéért fohászban forduljanak a gyülekezettel a kegyelem istenének szent trónjához..." A hercegprímás a római katolikus templomokban szentségimádást rendelt el, hogy „a háborúban minél hamarabb döntő sikerekhez jussunk". A háború ünneplésével párhuzamosan igen szigorú háborús rendelkezések láttak napvilágot. Az itthonmaradottaktól elvárták, hogy sokkal jobban teljesítsék kötelességeiket, vállaljanak önkéntes adózást. A sajtó dicsőítette azt az eggyéforrottságot, amely Szent István koronájának országaiban kialakult a nagy veszély láttán. Megállapította, hogy a haza védelmében nincs különbség pártok, nemzetiségek és felekezetek között.

315 Balassagyarmaton a besztercebányai 16. honvéd gyalogezred és a 16. honvéd népfelkelő ezred zászlóaljai állomásoztak. Ezek kötelékébe vonultak be a város és a környék fiai, akik közül sokan soha többé nem tértek haza.

316 A 16. honvéd gyalogezred alakulatai rendkívül sok bevetésben vettek részt, sok napot töltöttek el harcban Galícia földjén. A tűzkeresztségen a komarówkai véres csatában estek át augusztus 26 és 29 között. Az ezred a csata egyetlen napján elvesztette állományának 30 %-át. A balassagyarmati 2. zászlóalj állománya az ütközet első napján 1068 főről 748-ra csökkent. A gyalogezred katonái szeptember 6-tól 114g a 3. lembergi csatában, október 14-től november 3-ig a San folyó menti harcokban, december 9-től 11-ig a krakkói és a czestochowai csatában, és ugyanabban az időben a nevezetes limanowai és lapanowi csatában, december 23 és 25 között a Dobrotin- és Obszár-magias-