Balassagyarmat története 896–1962 (Balassagyarmat, 1977)

A TÁJ TERMÉSZETI FÖLDRAJZA - VI. A KIEGYEZÉSTŐL A POLGÁRI DEMOKRATIKUS FORRADALOMIG

betölteni, hanem már a polgármesteri állás betöltésére gondoltak. A teendők ellátásával Molnár János albírót bízták meg ideiglenesen. A várossá nyilvánításról szóló kérelmet és a közben kidolgozott szabályrendeletet a vármegye törvényhatósági bizottsága rövidesen helybenhagyta, és elhatározta, hogy felterjeszti a belügyminiszterhez. A képviselő-testület hivatalosan erről már csak november 27-én, az őszirózsás forradalom idején értesült. A főjegyzőt arra utasította, hogy az általa megfogalmazott államsegély megállapítására és kiutalására vonatkozó kérvényt tartsa kéznél, s ha a politikai viszonyok tisztázódnak, továbbítsa. Századunk első két évtizedében a „város" valóban várossá fejlődött, de arra, hogy jogilag is város — „rendezett tanácsú város" — legyen ismét, még 5 évet kellett várnia.

263 A helybeli politikai küzdelmek és az 1905—2907. évi válság A dualista államrendszernek — az imperializmus talaján elmélyülő — válsága nagyon jellegzetes módon jutott kifejezésre a helyi politikai életben. Agráriusok és „merkantilisok", konzervatívok és liberálisok, ellenzékiek és kormánypártiak, ortodox 67-esek és a kiegyezés megreformaiéinak táborai között húzódott a politikai választóvonal, logikával nem mindenben követhető módon. Mindkét táborban találhatunk környékbeli arisztokratákat is, dzsentriket is. A vármegye politikai élete — amelynek irányítása Balassagyarmaton összpontosult — mindig összhangban volt az országos politikával. Fő vonásaiban ugyanazok az események játszódtak le kicsiben Balassagyarmaton, amelyek Budapesten nagyban. A város környékén a konzervatív ellenzékiségnek erőteljesebb bázisa alakult ki, mint a megye keleti, iparosodottabb felében.

264 A vezető körök különféle társadalmi egyesületek életre hívásával akarták a társadalmi összhangot megteremteni. Ezek az egyesületek általában a szórakozást, a társas élet fellendítését, a hazafias és a vallásos szellem ápolását, a művelődést tűzték ki célul. Vezető szerepet szántak a „Nóigrádmegyed-Casinó"nak. A kaszinó azonban távolról sem felelt meg büszke címének és hangzatos célkitűzéseinek. A kaszinó — az „úri kaszinó" — nem volt alkalmas valamiféle társadalmi osztályok és rétegek fölötti szerepkör betöltésére. Ezért vált ki keretéből a Kereskedők Egyesülete és a Tisztviselői Társas Kör.

265 Tagjainak száma — a kiválások ellenére is — kb. 200 fő volt 1913-ban. A kaszinóban a vármegye legbefolyásosabb arisztokratáinak a néptől, sőt a „középosztálytól" is idegen szelleme uralkodott. Fölényes, nagystílű magatartásuk még az őket utánzó polgári-értelmiségi réteg életstílusával sem lehetett összhangban. A polgári és társadalmi élet fejlesztését tervezte — az 1901-ben felbomlott Népkör romjain ugyanebben az évben keletkezett — Balassa-Gyarmati Polgári Kör is.

266 1 911. január 19-én tartotta alakuló közgyűlését a Balassagyarmati Tisztviselői Társas Kör. Az egyesület tagjai célul tűzték ki, hogy „minden politikai és felekezeti színezet kizárásával a hazafias és kartársa érzést ápolják, általános és szakmabeli tudásukat fejlesszék, társadalmi helyzetüket emeljék, közös érdekeiket gondozzák és társadalmi közszelemeket irányítsák". Az egyesületnek az első években sikeres rendezvényei voltak.

267 Még 1909 őszén jött létre a Nógrádi és Hon ti Pénzintézeti Tisztviselők Egyesülete, amely a két megye csaknem valamennyi pénzügyi tisztviselőjét csatlakozásra bírta. Ala-