Balassagyarmat története 896–1962 (Balassagyarmat, 1977)

A TÁJ TERMÉSZETI FÖLDRAJZA - VI. A KIEGYEZÉSTŐL A POLGÁRI DEMOKRATIKUS FORRADALOMIG

pító és pártoló tagjai között a két megye több arisztokratáját és tehetős polgárát találjuk. Röviddel a megalakulás után szóba került a GömÖr vármegyei pénzügyi tisztviselők csatlakozásának ügye is.

268 A nagy múltra visszatekintő Nógrádvármegyei Tanítótestület, a Nógrádvármegyei Községi és Körjegyzők Egylete, a Balassa-Gyarmati Jogászegylet, továbbá a századforduló körül megalakult Vasutas Szövetség és a MÁV Altiszti Kör a korábban említett egyesületekhez hasonló szociális, kulturális és politikai célokat szolgált, noha tevékenységük hatásfokában és orientációjában nagy különbségeik mutatkoztak. Elsősorban gazdasági érdekeket szolgált az 1906-ban alakult Balassagyarmati Kereskedők Egyesülete és az OMKE Nógrád-Honti Kerületi Fiókja, mindkettő Felsenburg Gyula vezetésével.

269 A vármegyében a még 1831-ben alakult Nógrádvár megyei Nemzeti Intézet állt a „magyar nyelv és hazafias szellem terjesztése" szolgálatában: „Vármegyénk területén három oly culturális intézményünk van, mely társadalmi úton létesült. A FEMKE vármegyei osztálya, a Felső^ógrádvárimegyei közm. egyesület s amelyet működési idő, hatás s vagyon tekintetéből is elsőnek kellett volna említenem: a Nemzeti Intézet." 1908-ban a három egyesületet egybeolvasztották. Prónay Mihály főispánt választották díszelnökké, Török Zoltán nyugalmazott főispánt pedig elnökké. Az intézet 10 pontos működési tervezete több szociális feladat megjelölése mellett a magyarosítást állította tevékenységének középpontjába.

270 A Nógrádvármegyei Nemzeti Intézet — az általa 1917-ben kiadott Nógrádi Naptár szerint — évi 12 000 koronát fordított közművelődési és népjóléti célokra.

271 A város lakói, pontosabban szervezetei és intézményei látványos ünnepélyeken emlékeztek meg nagy történelmi sorsfordulóinkról. Ezek sorában kiemelt szerep jutott március 15-ének. 1900-ban pl. így ünnepelt városunk. Már kora reggel feldíszítették a köz- és magánházakat nemzeti lobogókkal. Este fél 7-kor gyülekezett a közönség a városháza előtt, ahonnan fáklyásmenet indult a városháza előtti térre. Ott a dalegylet a Himnusz hangjaival nyitotta meg az ünnepélyt, majd Küllő György lépett az emelvényre és hatásos emlékibeszédet mondott. Utána a Fohászt énekelték, majd Hajdú Lajos evangélikus hitoktató szavalta el Ábrányi ódáját. Az ünnepély a Szózat hangjaival ért véget. Utána bankettet tartottak a Zrínyi-vendéglőben, mely alkalommal „sok szép toast hangzott el". Az akkor még működő Petőfi-egylet a Rosenfeld sörcsarnokban ünnepelt. Nagy ünnepélyt rendezett minden tanintézet. A tanintézetek minden év április 11-én komoly műsoros ünnepély keretében emlékeztek meg az 1848-as törvények szentesítésének évfordulójáról is. Fennen lobogott a Kossuth-kultusz is, mint mindenütt az országban. Minden évben megemlékeztek születésének és halálának évfordulójáról. A Rákóczi-kultusz 1906-ban, hamvainak hazaszállítása alkalmával csapott a legmagasabbra. Ekkor nevezték el a város főutcáját is Rákóczi fejedelem útjának. „II. Rákóczi Ferenczet a szabadságnak hősévé, a nemzetnek nagyjává, a szécsényi országgyűlés avatta fel... Az események egymásutánjához s a harcz dicsőségteljes lefolyásához az elhatározó, a döntő lökést Szécsény adta meg. Ez annyira bizonyos, hogy a drága hamvakat, a Rákóczi emléket ez a vármegye vindikálhatja magának a legjogosafoban. A fejedelem hamvainak ott lehet s ott kell nyugodniok, a hol fejedelemnek megválasztották. Zarándokló helye e nemzetnek egyedül ez lehet..." — állapította meg a város díszközgyűlése.