Balassagyarmat története 896–1962 (Balassagyarmat, 1977)

A TÁJ TERMÉSZETI FÖLDRAJZA - VI. A KIEGYEZÉSTŐL A POLGÁRI DEMOKRATIKUS FORRADALOMIG

A városi rendőrség szervezete jelentős átalakuláson és fejlődésen ment át. A század elején 2 bírói, 1 rendőri kézbesítő, 1 végrehajtó és 2 külszolgálatos rendőrt alkalmaztak. Később ezek helyett 9 hivatalszolgai, 1 rendőrtanácsosi és 8 rendőri állást szerveztek. 1905 január 1-én új egyenruhában, új rendőrlegénysóg jelent meg Balassagyarmat utcáin Stütz Antal rendőrtanác&os irányítása alatt, akitől 19104>en Zsámboky József vette át ezt a posztot. Később tízre emelték a rendőrség létszámát, de ez is kevésnek bizonyult. 1914. január elsejével került sor a vidéki rendőrség államosítására. A parancsnok Zsámboky József maradt.

257 1900-ban — a negyedszázados önkéntes tűzoltó egyesület mellett — „kötelező" tűzoltóság is volt már a városban, amelynek szervezete ugyancsak sokat változott az idők folyamán.

258 A helyi irányító szerveken kívül nagyszámú országos, vármegyei és járási hivatal, illetőleg szervezet székelt Balassagyarmaton.

259 Balassagyarmat székhelye volt egy csendőr szárnyparancsnokságnak, melynek parancsnoka a tízes években Somló Antal főhadnagy, majd Vlaszaty Béla százados volt. A város tulajdonában levő laktanyában a 16. honvéd gyalogezred 2. zászlóalja volt elhelyezve. A város többször kérte egy másik zászlóalj idehelyezését is. A század elején a nagy számban bevonuló tartalékosokat hely hiányában a polgári lakosságnál szállásolták el. Az ezzel járó kellemetlenségek elkerülése végett az elöljáróság 1904^ben barakkok építését határozta el.

260 Az 1886. XXII. törvény megjelenése óta — amely elvette a mezővárosi rangot — Balassagyarmatnak állandó törekvése volt, hogy városi státusát és rangját visszaszerezze. S ez csak fokozódott az 1900-as években a rohamos fejlődés következtében. Ezt a törekvést már 1905-ben így fogalmazták meg: „Régi óhaja már Balassagyarmatnak, hogy mostani kötelékéből és helyzetéből kibontakozva, rendezett tanácsú várossá szervezkedjék s ezzel elfoglalja azt a pozíciót, mely őt, helyzeténél, múltjánál fogva... mint a vármegye székes helyét megilleti... éreznünk kell azon korlátokat, melyek ellen lázad az önjogúságra érett ifjú, amikor a tetterő pezseg ériéiben, a becsvágy önálló cselekedetek felé zaklatja, de a kiskorúságra szabott törvények elfojtják, vagy visszaszorítják abba a gyermekruhába, melyből már kinőtt" — írta allegorikusán a sajtó.

261 A várossá nyilvánítással Balassagyarmat — presztízs okokon túl — függőhelyzetétől akart megszabadulni, több jogot, cselekvési szabadságot és önkormányzatot akart nyerni. Tulajdonképpen a járás kötelékéből akart kiszakadni. Balassagyarmat már a század elején — nagyközségi sorban is — teljesítette a törvényeknek a rendezett tanácsú városokkal szembeni követelményeinek jelentős részét, de hajlandónak és képesnek mutatkozott a követelmények maradéktalan teljesítésére is. Gyakorolt gyámhatósági jogkört, „rendezett árvaszéket képes is, tud is szervezni és fölállítani" — mondották. Érvelt a város azzal is, hogy képes megalkotni rendezett tanácsú városi igényeknek megfelelő képviselő-testületét, mert ahhoz kellő számú és alkalmas intelligencia áll rendelkezésre s az elöljáróság személyi változtatásokkal és kis kiegészítéssel a város élére állhat.

262 A konkrét lépések 1911-ben kezdődtek. Kosztolányi Gyula főjegyzőt bízták meg a rendezett tanácsú várossá válás tervezetének kidolgozásával. 1918 nyarán újították fel az akciót. A megüresedett főbírói állást nem szándékoztak