Balassagyarmat története 896–1962 (Balassagyarmat, 1977)

A TÁJ TERMÉSZETI FÖLDRAJZA - VI. A KIEGYEZÉSTŐL A POLGÁRI DEMOKRATIKUS FORRADALOMIG

hoz kórvény adatott be villamos automobil járatnak a város belterületén való engedélyezésére". Salgó Gábor 1911-ben heti három alkalommal állandó automobil járat indítását tervezte Balassagyarmat és Vác között. 1918 szeptember végén a városi képviselő-testület engedélyezte, hogy a Balassagyarmati Közgazdasági Bank Rt. a vasúthoz vezető „vámos" úton iparvágányt építsen. A városon belüli áruszállítást bérfuvarosok végezték. Bútorok, egyéb kényesebb árufélék szállítását és átköltöztetését az Ádám és Berceller-, illetve a Fodor-cég vállalta.

240 A posta is fejlesztette szolgáltatásait. 1902-ben vezette be a csomagok kocsival való házhoz szállítását. 1905-ben lépett működésbe a vármegyei közhasználatú távbeszélő szolgálat, amelynek egyik központja Balassagyarmat volt. A távbeszélő-hálózat kibővítésére és a hálózat városi jellegűvé minősítésére csak évek múlva került sor. Balassagyarmat és Kékkő között 1911-ben épült meg a törvényhatósági távbeszélő vonal. 1918-ban egy postaszolga még napi 21 km-t gyalogolt, amíg a városban háromszor összegyűjtötte a leveleket.

241 Pénzügyi vonatkozásban megemlítjük, hogy 1900. január 1-én a forintot a korona váltotta fel, váltópénzként pedig a krajcárt a fillér. 1 forint 2 koronával volt egyenértékű.

242 Az 1900-as években 3 nagy múltú és jól jövedelmező bank működött a városban. A Rákóczi fejedelem útja és a Templom utca sarkán állt a Takarékpénztár épülete, a Rákóczi fejedelem útja és a Zichy utca sarkán a Takarék- és Hitelintézet és a mai postahivatalai szemben a Népbank. A működésükkel kapcsolatos legfőbb adatokat az alábbi táblázat szemlélteti a pénzintézetek nyereségének alakulásával: A pénzintézet neve Alapítás Alaptőke Nyereség éve forint 1901-ben 1913-ban korona Balassagyarmati Takarókpénztár 1866 60 000 126 801,20 37 255,06 Balassagyarmati Népbank 1872 — 54 230,67 141 602,18 Balassagyarmati Takarékos Hitel Rt. 1872 60 000 35 654,56 120 824,52 A város 3, sőt a vármegye hét bankja közül a Balassagyarmati Takarékpénztár képviselte a legnagyobb tőkeerőt a századfordulón.

243 1909 óta egyre sűrűbben esett szó egy negyedik pénzintézet, a Balassagyarmati Közgazdasági Bank Rt. megalapításáról. A konkurrensek azonnal csatasorba álltak ellene. Az új bank mégiscsak megalakult 1911-ben 250 ezer korona alaptőkével. 1911-ben 9 ezer, 1912-ben 33 ezer, 1913-ban pedig már 34 ezer korona volt a nyeresége.

244 Általában Balassagyarmaton voltak az idegen cégek vármegyei főügynökségei is. A mezőgazdasági termelés színvonala — országos összehasonlításban — nem volt magas. Híres volt viszont a Felsenburg Tivadar fiai cég nógrádkövesdi borgazdaságban folytatott „kereskedelmi kertészete", Lugert János Flóra nevű Otthon-telepi műkertészete és Schlégel István mű- és kereskedelmi kertészete. Mindhárom kertészet üzletet, illetve elárusító bódét is tartott fenn Balassagyarmaton.

245