Balassagyarmat története 896–1962 (Balassagyarmat, 1977)

A TÁJ TERMÉSZETI FÖLDRAJZA - VI. A KIEGYEZÉSTŐL A POLGÁRI DEMOKRATIKUS FORRADALOMIG

A város határa a századfordulón 5104 kat. holdat tett ki, amelynek művelési ágak szerinti megoszlása a következő volt: A buzgón működő Nógrádvar megyei Gazdasági Egyesület évenként többször is rendezett állatdíjazást. Az évek során több ezer állat díjazására került sor, de azok tulajdonosai között nemigen találjuk balassagyarmati lakosok nevét.

246 Korszakunkon végighúzódott az Ipoly folyó szabályozásáért folyó küzdelem, de a megvalósítás elmaradt.

247 A Nógrádvármegyei Gazdasági Egyesület, amely az egész megyére kiterjedő mezőgazdaság-fejlesztő tevékenységet fejtett ki, képviselte a gazdák — elsősorban a földbirtokosok — érdekeit a kereskedőkkel és a mezőgazdasági munkásokkal szemben. 1882. évi megalakulásakor az „okszerű gazdálkodás előmozdítását" tűzte ki célul. Az egyesület lapja a Nógrádvármegyei Gazdasági Egyesület Hivatalos Közlönye volt.

248 A Gazdasági Egyesület 1908. június 3—8 között — a 25. évi jubileum alkalmából — a vásártéren mezőgazdasági kiállítást rendezett. A kiállítással egyidejűleg sor került talajmegmunkáló gépek bemutatására és szakelőadások tartására is.

249 A Nógrádvármegyei Gazdasági Egyesület hívta életre 1907-ben a Gazdaszövetséget. Az új szervezet célját abban jelölték meg, hogy a vármegye gazdaközönsége együtt, vállvetve küzdjön a mind nagyobb arányokat öl/tő munkásmozgailmakkal szemben. Ugyancsak ide települt — a Gazdasági Egyesület védnöksége alatt — a Hangya Fogyasztása Szövetkezet területi központja is .gróf Mailáth Géza elnökségével. Balassagyarmaton is megnyílt a Hangya Fogyasztási Szövetkezeti bolt.

250 Az egyesület 1909-ben hegyközség, 1915-ben pedig aratógép szövetség szervezésén fáradozott. Balassagyarmat közigazgatása természetesen — akkori státusának megfelelően — nagyközségi rendszerű volt. A városhoz tartozott Illési-puszta, Nyírjespuszta, Cseres-puszta, Szöllőhegy, Kishegy, Mankó, Újhegy és Rigóhegy külterületi lakóhely. Rigóhegy a korábbi Rigely magyarosított neve. Az Országos Törzskönyvbizottság 1904-ben — a nagy helységnév magyarosítások időszakában — ajánlotta ezt a néwáltoztatást ugyanakkor, amikor „Balassa Gyarmat" nevének meghagyását, de egyúttal egybeírását javasolta.

251 A város legfőbb hatósága és irányító szerve a képviselő-testület volt. Ez választotta az elöljáróságot és annak élére a főbírót. Az adminisztratív ügyinMűvelési ág Terület, kat. hold Szántóföld 2525 Kert 98 Rét 941 Szőlő 80 Parlag 108 Legelő 437 Erdő 484 Terméketlen 431