Balassagyarmat története 896–1962 (Balassagyarmat, 1977)

A TÁJ TERMÉSZETI FÖLDRAJZA - VI. A KIEGYEZÉSTŐL A POLGÁRI DEMOKRATIKUS FORRADALOMIG

lámozott élelmiszerüzlete Hummer Mihály fűszer- és csemegekereskedőinek volt. Ebben az üzletben a legkülönfélébb élelmiszereken kívül vásárolni lehetett vetőmagokat (a vörösherétől a kerti és virágmagvakig), oltóviaszt, raffiaháncsot, búzapácot, borderítésre és boroshordók kénezésére szolgáló vegyi anyagokat, „Anna" gyógyforrásvizet.

233 1911 nyarán alakult a Balassagyarmati Agrár és Kereskedelmi Részvénytársaság. Célja — a bankszerű pénzügyletek kizárásával — a közgazdasági élet bármely terén célszerűnek mutatkozó vállalatok létesítése, illetőleg támogatása. A Balassagyarmati Kereskedelmi Részvénytársaság 1912 nyarán alakult 1000 db 400 koronás részvénnyel. A részvénytársaság első évi működése alatt 30 ezer korona nyereségre tett szert.

234 A város kereskedelmi ellátottsága jó volt, noha a panaszok is állandóan napirenden voltak, elsősorban a piac és a húsarak miatt.

235 A gazdasági élet szempontjából rendkívül jelentősek voltak az országos vásárok, amelyek állatvásárból és kirakodó vásárból álltak. Évente 8 ilyen országos vásárt rendeztek a városban. Az áliatvásárokra csaknem minden alkalommal igen nagy volt a felhajtás. Az 1901. május 6-i vásárra felhajtott 2462 szarvasmarhából 1564-et, az 1164 lóból 232-t, az 1600 juhból 897-et, a 400 sertésből pedig 348-at adtak el. Vásárainkat a kupecek messze vidékekről is felkeresték, és Bécsbe is sok állatot szállítottak.

336 A városban 30-nál több vendéglátóegység — szálloda, vendéglő, kávéház, kocsma, cukrászda stb. — működött. Ezek közül 10—15 vendéglő, de különösen 5—6 nagyobb stílű szálloda emelkedett ki. Tóth István tulajdonos 1904-ben tette közhírré, hogy a Scitovszky út Fő utcai torkolata közelében felépítette a Rák Szállót, amely a város vezető szállodája és vendéglője lett. Sok vendégnek és ünnepi összejövetelnek adott otthont a Kossuth Lajos utca sarkán levő Balassa-szálló, a mai városháza helyén levő Magyar Király Szálló, a Szerb utca bejáratánál levő Zichy-szálló, a Zöldfához címzett szálloda és az 1910-ben a régi Nemzeti Iskola telkén épült Nemzeti Szálló.

237 —-ATlasipar érdekeit védte és ügyeit intézte az ipartestület. A kereskedelem területén a Balassagyarmati Kereskedők Egyesülete, a Balassagyarmati Kereskedelmi Alkalmazottak Egyesülete és a Nógrádvármegyei Korcsmárosok és Italmérők Egyesülete látta el ugyanezt a feladatot. A nagy múltú ipartestületnek 1900-ban 240 önálló iparos tagja volt.

238 A város forgalmi helyzete a kilencvenes évekig nagyon rossz volt, azután fokozatosan javult, de a város gazdasági fejlődése szempontjából sohasem vált kielégítővé. A 2. számú kassai országút átment ugyan a városon, de ebben az időszakban már a vasúté volt a döntő szó. 1899-ben merült fel a gondolata a vác—romhány—drégelypalánki vasútvonal megépítésének, mégpedig önerőből. A 48 km-es vác—drégelypalánki és a 17 km-es diósjenő—romhányi szakaszt Duna—Ipolyvölgyi vasút néven csak 1909. július 11-én adták át a forgalomnak. Az új vonal azonban nem nyerte el a város tetszését a kétszeri átszállás és a rossz menetrend miatt.

239 Még a század elején merült fel a gondolata egy balassagyarmat—kékkői helyiérdekű vasútvonal megépítésének. A kereskedelmi miniszter 1917-ben is meghosszabbította a vasút előmunkálati engedélyét. Születtek tervek Szécsény—Kisterenye, Balassagyarmat—Szécsény—Salgótarján, Galgaguta—Szirák—Jobbágyi vagy Apc között megépítendő vasútról is. 1909-ben „a város-