Balassagyarmat története 896–1962 (Balassagyarmat, 1977)

A TÁJ TERMÉSZETI FÖLDRAJZA - VI. A KIEGYEZÉSTŐL A POLGÁRI DEMOKRATIKUS FORRADALOMIG

A kisiparosok Összetételében a századforduló körül nagyarányú változás ment végbe. Csökkent a vasiparral foglalkozók száma, jelentősen nőtt a hentesek, mészárosok, pékek, szabók, kőművesek és az ácsok száma. Veszített jelentőségéből a háziipar és lényegében eltűnt a vándoripar. A kisiparosok helyesen ismerték fel, hogy a kisipaimak-.jQly^n_J^ kell átcsoportosulnia, amelyeken a gyáripar eleve nem lehet konkurrens, mint pl. a kőműves, üveges, épületlakatos, szobafestő és mázoló, cukrász, pék, és egyéb friss árukat előállító, továbbá az egyéni ízlést is kielégíteni tudó műlakatos, műasztalos, műesztergályos, díszműbádogos szákmákban.

223 Műhelyeik korszerűsítését nagystílű sajtóreklámok tudatták a közönséggel.

224 Már a század elején is voltak és később is létesültek olyan kevés munkást foglalkoztató, de gépesített kisüzemek, amelyek nem a kisipar talaján keletkeztek. Ezek között az üzemek között — a kor szellemének megfelelően — társulások, „részvénytársaságok'' is egyre gyakrabban fordultak elő. A Balassagyarmati Könyvnyomda Részvénytársaság a Nógrádi Lapok és Honti Híradó kiadóhivatala is volt. Az üzemet 1909-ben Hollósy Géza vásárolta meg, és ő lett a tulajdonos évtizedeken át. Kondor Sándor nyomdája volt a kiadóhivatala 1918. január 1-től a Nógrádvármegye című hetilapnak. Pozsonyi Gábor könyvnyomdája a Nógrád-Honti Ellenzék, későbbi nevén Nógrád-Honti Ellenőr című hetilap kiadóhivatala volt.

225 Klein Dávid 1904-ben hozott létre a Nagyhíd utcában egy pálinkafőzdét. Balassagyarmat, minit a környék központja, 1917 január elején kérte a pénzügyminisztertől egy városi központi szeszfőzde felállításának engedélyezését a régi vágóhíd telkén. Az új szeszfőzde 1918 elején kezdte meg működését.

226 A városi villanytelep — mint azt korábban már említettük — 1907-ben lépett üzembe, sok örömet és bosszúságot okozva a város lakosságának és vezetőinek.

227 A Sebastiani- és Fejér-cég vasúton túli gőzfűrészüzemének megnyitó ünnepélyére 1909^ben került sor. Az üzem parkettagyár néven vált ismeretessé.

228 1911-ben a Kővári úton épült a vágóhíd új telepe. Itt üzemelt immár 35 éve a Rózsa és Schönfeld gőzmalma. Képes János gőzmalma a Nagyhíd közelében települt. Az Ipolyon túl, a Márton-hegy alatt működött egymás közelében 3 gőztéglagyár, Fehér Lipóté, Jónás Emilé és Hoffmann Vilmosé. Ezek közelében működött 3 téglaégető, a gróf Zichy-uradalomé, Elfér Móré és Lichtner Samué.

229 A külső szügyi úton 1911-ben kezdte meg termelését a Hacker Elemér tulajdonában levő Czementtégla és Fedőcserépgyár.

230 A parkettagyár mellett alapította Hoffmann Vilmos a cirokseprű gyárat 1911ben, amely később két ügyvéd és két kereskedő részvételével részvénytársasággá alakult. Majd fokozatosan más tisztasági iparcikkek, pl. gyökérkefe, lábtörlő előállítására is áttértek. Az üzem 1919 márciusában Balassagyarmati CzirokSeprő-, Kefe-, Ecset- és Faárugyár Részvénytársaság név alatt működött és eredményesen tevékenykedett. Munkásainak és tisztviselőinek száma ekkor 20 fő körül mozoghatott. A seprűgyár hosszú életűnek bizonyult.

231 1900-ban egy berlini cég keményítő- és szőlőcukorgyár alapítását tervezte Gyarmaton. Később egy mezőgazdasági gépgyár, 1911-ben vaj- és sajtgyár, 1912-ben egy nagy cukorgyár, 1918-ban pedig a Magyar—Német Érdekeltek Szövetsége által egy kötszövőgyár építése került szóba. Ezek megvalósítására azonban nem került sor a — több esetben évekig elhúzódó — tárgyalások és előkészületek ellenére sem.

232 A legtöbb kereskedő — üzletének fő profilja mellett — nagy tömegben hozott forgalomba alkalmilag keresett kereskedelmi cikkeket is. A legtöbbet rek-