Balassagyarmat története 896–1962 (Balassagyarmat, 1977)

A TÁJ TERMÉSZETI FÖLDRAJZA - VI. A KIEGYEZÉSTŐL A POLGÁRI DEMOKRATIKUS FORRADALOMIG

politikája is. 215 A „hajósíp" a legtöbb agrárproletárt Balassagyarmat környé­kéről és a gácsi járásból csábította amerikai kivándorlásra. A sajtó egyaránt helyt adott a jó kiutazási, lehetőségeket kínáló reklámnak és a visszavándor­lásra csábító, illetve itthon marasztaló cikkeknek. Néhányszáz agrárproletárból ipari munkás lett Balassagyarmaton, Budapes­ten vagy másutt az országban, vagy pedig a vasútnál helyezkedett el. Az ide­genben dolgozó munkások javarészt megtartották itteni lakóhelyüket, és első­sorban az építőiparban vállaltak munkát. 216 A mezőgazdaságból kiszoruló hely­beli és vidéki parasztság jelentős része a tönkrement kisiparosokkal együtt Balassagyarmat szorosabb értelemben vett munkásságának, egyéb fizikai mun­kára alkalmazott, éhbérért dolgozó rétegeinek, lumpenproletariátusának és kol­dusainak számát növelte. Utóbbiak számát persze jelentősen szaporította a ci­gánylakosság is. Az ipari proletariátus száma 1910-ig jelentősen emelkedő, utána csökkenő tendenciát mutatott. A keresők számának alakulása az ipariban: Az alkalmazás minősége 1900-ban 1910-ben 1920-ban Tanonc 173 267 270 Segédmunkás 341 508 435 Szolga 71 88 Összesen 585 863 705 A világháború előtti másfél évtizedben a mukásság erőteljesen emelkedő száma egyaránt kifejezi a parasztság rohamos tönkremenési és az ipar fejlő­dési folyamatát. 1910-ben az iparban 863 munkás dolgozott, akiknek nagy része férfi volt. Eltartott családtagjaik száma aránytalanul kevés — mindössze 770 — volt, ami a tanoncok fiatal korával, de elsősorban a munkások rossz szociális helyzetével magyarázható. Lényegesen jobb volt ez az arány a keres­kedelem területén dolgozók esetében. A 205 közlekedési dolgozó (vasutas) vi­szont már igen sok, 542 családtagot 'tartott el. A végig gyorsan növekvő vasu­taslétszám 1900-ban 164, 1920-ban pedig már 308 főt tett ki. Nagyüzemi proletariátusról — a város gazdasági, ipari és ebből következő társadalmi struktúrája következtében — egyáltalán nem beszélhetünk. Az egyetlen nagy létszámú üzem a vasút volt, de igazi nagyüzemieknek a vasuta­sok sem tekinthetők. A századforduló körül toborzódott és folyton növekvő vasutasiréteg eredetét, beosztását, munkásöntudatát tekintve is nagyon vegyes összetételű volt. Munkásöntudatban az országot járt építőipari munkások áll­tak az élen, akik többen voltak félszáznál is. 217 Á lakosság kiszolgáltatott, nincstelen rétegeinek egyik legsajátosabb cso­portja a házácselédeké volt. Űri háztartások rátarti és kényeskedő háziasszo­nyainak voltak megalázott szolgái. 1910-ben számuk elérte a 649-et, az össz­lakosság 6—7 %-át. 1920-ban már lényegesen kevesebb háztartás volt képes cselédet tartani. 218

Next

/
Thumbnails
Contents