Balassagyarmat története 896–1962 (Balassagyarmat, 1977)

A TÁJ TERMÉSZETI FÖLDRAJZA - VI. A KIEGYEZÉSTŐL A POLGÁRI DEMOKRATIKUS FORRADALOMIG

A 3—20 munkaerőt alkalmazó vállalatok száma jelentős emelkedést mutatott az első évtizedben, ami a gazdasági fejlődés, erősödés jele volt. Szembetűnő ellentétes tendencia érvényesült a második évtized végére. Jelentősen csökkent a 3—20 főt alkalmazók, ugyanakkor mintegy 30 %-kal nőtt az egyedül dolgozó kisiparosok száma.

209 A polgárság rétegein belül az iparból élő kispolgárok száma volt a legnagyobb, de vagyoni helyzetüket és társadalmi rangjukat illetően ők helyezkedtek el a legalsóbb szinten. A gyáripar termékei itt is komoly konkurrenciát jelentettek, a város viszonylag nagy gazdasági körzete azonban mint felvevő piac ezt jól ellensúlyozta. A század elején kialakult kisebb helyi üzemek, társulatok sem okoztak különösebb nehézségeket a kézműiparnak a kisiparosokéitól eltérő profiljuknál fogva.

210 Elég jelentős rétegét alkották nemcsak a város iparral foglalkozó társadalmának, hanem a városnak is az igen jómódú iparosok, a kifejezetten középburzsoá elemek. Ezek életszínvonala, gazdasági és közéleti súlya, társadalmi rangja is lényegesen magasabb volt az előbbiekénél. Ipari tevékenységüket egyéni vállalkozások vagy kisebb társulások — „szövetkezetek", „részvénytársaságok" — kereté'ben fejtették ki, jelentős számú munkást foglalkoztattak, termékeikről gyakran nagystílű sajtóreklámok adtak hírt.

211 A város virágzó kereskedelmének megfelelően igen kiterjedt és gazdag kereskedő réteget találunk. 1910-ben 232_y^„az._üzlettel rendelkező-kereskedők száma. Tevékenységük a kereskedelmi élet minden területére kiterjedt. A főu

tcán^ és a betorkolló utcák elején fényes, hivalkodó üzleteik voltak a kőr~ viszonyaihoz képest. A megyei virilisták élvonalában 14 balassagyarmati kereskedőt találunk.

212 A városnak Önálló, a szó hagyományos értelmében vett pénzburzsoáziája tekintélyes pénzintézetei ellenére sem igen volt. A birtokok, a kereskedelem, az ipar, az ügyvédi gyakorlat és egyéb források jövedelméből felgyülemlett tőkéjüket helyezték biztonságba a bankokban tulajdonosaik, ami által újabb busás jövedelemre tettek szert. Balassagyarmaton — a helyi gazdasági és társadalmi struktúrának megfelelően — sajátos összefonódás jött létre a földbirtokosok és a kereskedelmi tőkések között, amely ügyvédekkel és a vármegye élén álló tisztségviselőkkel egészült ki.

213 A burzsoá paraszti rétegtől az agrárproletariátusig — keresőket és eltartottakat egyaránt figyelembe véve — nagyjából 1500 fős parasztsággal számolhatunk 1910-ben. Ez a lakosság 15 %-át sem tette ki. Balassagyarmat nem volt tehát mezőgazdasági város. A birtokos paraszti rétegek nem képviseltek sem komolyabb gazdasági, sem jelentősebb társadalmi vagy politikai erőt. Csak egy pár volt a gazdagparaszti, 30—35 lehetett a középparaszti és 50—60 a szegényparaszti családok száma. A mintegy 100 paraszti családnál 93 volt a segítő családtagok és 292 az eltartottak száma. Ezenkívül 168 cselédet és 266 mezőgazdasági napszámost tartottak számon. 1910-ben tehát összesen 534 parasztcsalád élt Balassagyarmaton 627 keresővel és 894 eltartottal. Volt közöttük 6 kertész, nem volt viszont egyetlen paraszt sem, aki elsődlegesen részesbérletből élt volna.

214 A parasztság vagyoni helyzete fokozatosan romlott. Jelentős része proletarizálódott az idők folyamán. A vagyoni helyzet romlásának egyik objektív tényezője a rohamos telekaprózódás, és ennek következtében a mind alacsonyabb kategóriába süllyedés volt. Nagyon súlyosan érintette a parasztság helyzetének alakulását a burzsoá-földbirtokos állam adó-, hitel- és kereskedelmi