Balassagyarmat története 896–1962 (Balassagyarmat, 1977)

A TÁJ TERMÉSZETI FÖLDRAJZA - VI. A KIEGYEZÉSTŐL A POLGÁRI DEMOKRATIKUS FORRADALOMIG

A múlt század végén a város területileg is növekedett. A város vezetősége különösen az 1890-es évektől igyekezett Balassagyarmatot építeni, szépíteni, parkokat és középületeket létesíteni, valamint a magánosok építkezését előmozdítani. A vasútépítés megkezdése után a terjeszkedés déli, délnyugati és részben keleti irányú volt. A város közvetlen szomszédságában levő földterületek, sőt bizonyos belterületek is egyes földesurak tulajdonában voltak. A város vezetőségének sikerült ezeket az akadályokat elhárítani és ezzel új városrészek és utcák kialakítását elősegíteni. A múlt század utolsó éveiben épült ki a vasútállomáshoz vezető Sdtovszky utca. A gyarmati képviselő-testület 1896 tavaszán határozta el, hogy a vasútvonal mentén fekvő és a megye tulajdonában levő 40 holdnyi területet megvásárolja házhelyek céljára és „sétatér" létesítésére. Ezt a földet elválasztotta a várostól a gróf Zichy család és mások tulajdonában levő vásártér, amely a Vasút utca nyugati oldalán terült el, megközelítően a Zrínyi és Széchenyi utca vonaláig. Miután a városnak sikerült megegyeznie a vásártér tulajdonosaival, az új vásártér a várostól nyugatabbra, távolabbra került. A régi vásártér kiépülő utcáival az Otthon-telep nevet viselte. 1897-ben elkészült az Otthontelepi bizottságnak az utcák, házhelyek és a liget kijelölésére vonatkozó javaslata, valamint a tervrajz is. A volt vásártér északi részén jelölték ki a „sétatér" (a liget) helyét. Kimondták, hogy a Scitovszky (Vasút) utcában csak villaszerű ház építhető. Mivel a telekvásárlók kötelesek voltak az építkezést legkésőbb 1899-ig megkezdeni, az építkezések zöme 1900-ban befejeződött. Megtörtént az Erzsébet-liget rendezése, sőt az Otthon-telep déli részén kialakított Madách tér fásítása is. Az új városrészben létesült az Andrássy, Király, Vasút, Petőfi, Nagy Iván és Zrínyi utca.

183 Az Ipoly áradása 1887-ben és 1888-ban teljesen elpusztította a Malom utcát. Üj utcát építettek közadakozásból, ennek neve Jószív utca lett. A Jószív és a Szécsényi utca között nyitották meg a Kapás utcát. A környező területet 1890-ben háztelekként értékesítették s ezeken rövidesen házak épültek. Az 1890-es években kezdett kiépülni a Nagytábor és Kistábor utca. Ezekben az utcákban főleg a füldműveléssel foglalkozók építkeztek, ezért a házakhoz nagyobb gazdasági udvarok és kertek tartoztak. Távolabb, ugyancsak a Szécsényi utca déli oldalán, hatalmas telken épült 1896—1897-ben a Mária Valéria közkórház épületcsoportja is. Ennek környékét néhány év múlva parkosították. A körház rövidesen az ország egyik legnagyobb vidéki kórházává fejlődött.

184 A megyeház rendbehozatalára 1877 és 1880 között került sor, mert a nagy-: terem mennyezete életveszélyessé vált. A Thököly utcában 1868-ban fejezték be a hatalmas méretű, román-arab stílusú zsinagóga építését. A város nyugati szélén 1875-ben épült fel a gőzmalom. A régi polgári iskolát — a Deák Ferenc utcában — 1878-ban építették. Az emeletes laktanya 1884-ben készült el. Az 1890^es évek végén a Balassagyarmati Takarék- és Hitelán.tézet és 1898-ban a földszintes evangélikus iskola építkezését fejezték be. A Baíassa-szállót 1893-ban, a Magyar Király Szállót pedig 1897-ben építették át. Az építkezések ellenére a városnak csak a főutcái része volt városias jellegű, az emeletes házak egy-két kivétellel mind itt helyezkedtek el.

185 Az utcák 1867 után rendkívül rossz állapotban voltak, többségük tavasszal és ősszel a nagy sár miatt szinte járhatatlanná vált. 1868-ban elhatározták a Görög (Szerb) és Óváros utca rendezését. A kassai állami út — gyarmati városi szakaszának — új borkolása során 1888-ban megkezdték a járdák, át-