Balassagyarmat története 896–1962 (Balassagyarmat, 1977)

A TÁJ TERMÉSZETI FÖLDRAJZA - VI. A KIEGYEZÉSTŐL A POLGÁRI DEMOKRATIKUS FORRADALOMIG

ereszek rendezésének, az utcák bekötésének munkálatait, a járdák szélén pedig díszfák ültetését határozták el. 1892-ben kiépítették az állomáshoz vezető utat, amelyet akkor neveztek el Scitovszky útnak. A képviselő-testület 1894ben újabb összegeket szavazott meg a Kossuth utca kikövezésére. A kavicsolt járdák nagy része 1897-ben megint járhatatlanná vált, ezért a háztulajdonosokat ismételten kötelezték azok rendbehozatalára. Az utcák járhatatlanná vált részeit 1899-ben megjavították vagy újból burkolták.

186 Az utcák világítása a múlt század utolsó évtizedeiben még a régi módon, olajlámpákkal történt. Balassagyarmat a múlt század végén tett erőfeszítések ellenére is egy nagy, sáros falu maradt. A századfordulón még így siránkozott egy cikkíró a város sorsa felett: „Igaz, hogy nincs asphalt^tövezetünk, nincsen villanyos világításunk, utcáinkon nem robognak tramvay vagy villanykocsik, nincsenek emeletes palotáink, ... de viszont nincsenek terjedelmes földbirtokaink, min/t Debrecennek, nincsen az állam által itt alapított és bőven segélyezett gyáriparunk és kereskedelmünk, nincsen az állam által létesített vasúti fővonalunk, sem értékpapírokkal nem bírunk és sajnos, még csak olyan áldozatra kész nagylelkű nagyurunk sincs, mint pl. a gróf Károlyiak Nagykárolyban."

187 Az 1901-es városkép — mai szemmel nézve — lehangoló volt. A vonaton érkező szemében távolról szinte egyetlen Ipolyhoz simuló utcának tűnt a város pár emeletes épülettel és két toronnyal. Főutcája mintegy 2 km hosszú volt, abból északi és déli irányba ágaztak ki mellékutcák, amelyeket néhol kis keresztutcák kötöttek össze. A város mai belterületén nagy üres telkek álltak. A Deák Ferenc utca déli oldalán például csak a gimnázium épülete és ettől nyugatabbra egy ódon Zichy-kastély állt. A liget egyetlen oldaláról sem volt folyamatosan beépítve, beleértve a főutcái oldalt is. A városban kétemeletes épület — a börtönön kívül — csak egy volt. Nem volt a városban szobor, villanyvilágítás, aszfaltozott járda stb., kockaköves és makadám burkolatú utca is kevés. A földszintes házak nagy része rossz állapotban volt. Nem volt biztosítva az utcák tisztasága. A főutcán nyúlt el a piac. Az utcák fásítása a jövőre várt. Az „indóház" előtti téren a leszálló utasoknak „nemcsak a ruhájok, de fülök imindenök" sáros lett. Ezért nevezte egy újságíró Gyarmatot „sáros, poros, döczögős útú, sötét viskós" falunak. A Kaszinó kertjéének korhadt fakerítése volt, a mai Madách^szobor helyén a kopott kismegyeháza, a bíróság helyén egy rozzant kastély állt és benne a múzeum. Az Ipoly-part lakott, beépített szakasza is rendetlen, piszkos volt, út csak egy darabig vezetett.

188 A nyári időszakban a forgalmasabb utcákat naponként, a többi utcát hetenként öntözték. A vasút túlsó oldalán a Szügyi út és a Schmiedl-féle szántóföldek között 1907-ben kezdték meg a Vasutas-telep kiépítését a vasúti alkalmazottak számára. Ezt követően „reflektorfényben" született meg a Tisztviselő-telep, tengelyében a Széchenyi utcával. A telep kialakítását a vásártér újabb elköltöztetése körüli vita, telekspekuláció stb. akadályozta. 1909-ben azonban sikerült kijelölni és megvásárolni egy 22 kat. holdnyi területű új vásárteret a kórházzal szemben. A Tisztviselő-telep építése 1910-ben kezdődött, teljes befejezését azonban megzavarta a világháború. A Szontágh Pál és az Arany János utca kiépítését 1904-ben kezdték a közkórház és a város közötti területen, elsősorban a paraszti lakosság számára.

189