Balassagyarmat története 896–1962 (Balassagyarmat, 1977)

A TÁJ TERMÉSZETI FÖLDRAJZA - VI. A KIEGYEZÉSTŐL A POLGÁRI DEMOKRATIKUS FORRADALOMIG

járványbizottságot létesített, majd 1886-ban ideiglenes járványkórházat ís. Balassagyarmat képviselő-testülete 1886 szeptemberében a létesítendő új kórház céljaira felajánlotta a kórházi alapot és a régi kórházat, hogy ezzel is siettesse az új kórház létrehozását.

170 A kórház építése körül még 1890-ben is sok volt a bizonytalanság. A losonci lap 1891-ben egyenesen reménytelennek tartja a balassagyarmati kórház megvalósulását, azért annak építését Losoncon javasolja, amivel a két város ellentétét csak elmélyíti. Nem sokkal később (1891 decemberében) Balassagyarmat arról értesült, hogy a Közigazgatási Bizottság elrendelte a Mária Valéria közkórház megépítését. Mivel 1892-ben a kórházi alap már 51 000 ft-ra emelkedett, a kórházi telek próbakútjai vizének a vegyelemzése is pozitív volt és a telektulajdonosokkal is megegyeztek, a Kórházi Bizottság 1893-ban országos pályázatot hirdetett az építésre. Az 1893 novemberében tartott törvényhatósági közgyűlés elfogadta a megyei millenáris bizottság azon javaslatát, hogy a megye 60 000 ft-ot szavazzon meg a kórház létesítésére. Ugyanekkor a közgyűlés elfogadta a Kórházi Bizottság azon jelentését, amely szerint az Hübner Jenő és Mezey Sándor műépítészek kórházépítési terve mellett döntött. A Nógrád-Honti Ellenzék 1896. október 8-i száma szerint a kórház építése örvendetes gyorsasággal közeledik a befejezéshez. Az újság szerint Schiffer Miksa budapesti mérnök kivitelezési tervei alapján készül a kórház, de Veszelovszky Béla építész ügyességének köszönhető az építkezés tempója. A Kórházi Bizottság 1897 elején a kórház évi szükségletét 13 400 ft-ban állapította meg, az ápolási napidíjat pedig 80 krajcárban. A belügyminiszter szeptemberben jóváhagyta a kórház alapszabályait, költségvetését és megérkezett a közkórház jelleg engedélyezéséről szóló irat is. A kórház hivatalos átadása 1897. szeptember 16-án zajlott le, az új kórház hivatalos megnyitása pedig december 20-án történt meg. A hosszú küzdelem után megszületett kórház megkezdte működését. Hatására az egészségügyi viszonyok hamarosan és lényegesen javultak. 1898 februárjában a betegek száma 83, márciusban pedig már 193 fő. A kórház fejlesztésében és jó hírnevének megalapozásában nagy szerepe volt dr. Bogdán Aladárnak — dr. Bogdán Mihály volt balassagyarmati honvédfőorvos fiának — az első igazgató-főorvosnak.

171 A kórház megnyitásakor 7 épületből állt, majd rövidesen gyors fejlődésnek indult. Még 1898-ban a megye újabb 30 ágy költségeit szavazta meg. A kórház körüli kertet parkírozták, új épületekkel bővítették, azokban új osztályokat létesítettek, továbbá korszerűsítették a berendezést és felszerelést (világítás, vízellátás, központi fűtés). A képviselőtestület az 1780-as években állandó városi orvos és állatorvos alkalmazásának engedélyezését szorgalmazta. Csak így volt lehetséges ugyanis a rendszeres és gyors egészségügyi intézkedés. A városi orvos a 90nes években dr. Szendrő Jenő.

172 A település fontos egészségügyi alkalmazottja volt a városi szülésznő (bába). Mivel főleg a szegények vették gyakran igénybe őket, ezért sok dolguk volt, amit a város méltányolva többször emelte fizetésüket.

173 A himlőoltásról már 1868-ban esett szó, amit az elöljáróság szorgalmazott, de ennek ellenére 1898-ban ismét terjedt a himlő. A képviselő-testület 1882ben utasította az orvost és a rendőrtanácsost a két kádgőzfürdő egészségügyi megvizsgálásaira.

174 Mivel gyakran fordult elő veszett kutya (1883-ban is), ezért 1888-ban a városi közgyűlés elrendelte a kóbor kutyák irtását, a többi kutyát összeírták, sorszámozott bádogjeggyel látták el (akkor 358 kutyát tar-