Balassagyarmat története 896–1962 (Balassagyarmat, 1977)

A TÁJ TERMÉSZETI FÖLDRAJZA - VI. A KIEGYEZÉSTŐL A POLGÁRI DEMOKRATIKUS FORRADALOMIG

melése tett lehetővé. Ezek az új házak korszerűbb módon és nagyobb ablakokkal épültek, egészségesebbek és világosabbak voltak.

155 A lakóházak padlózata tekintetében fokozatos javulás következett be. Az új és átalakított házak szobáinak padlózata deszka vagy parkett, a régiek és a parasztházak szobái többnyire földesek vagy téglásak még a századfordulón is. A házak egy része vizes, nedves volt, mert vagy közel voltak az Ipolyhoz, vagy talajvizes területen épültek, és nem voltak sem alápincézve, sem szigetelve. Nagy hiányosság volt a WC-k tekintetében is, ugyanis kb. a házak negyedrészénél egyáltalán nem volt, sok háznál pedig igen primitívek, nyitottak és az egészségre nézve ártalmasak voltak.

156 A házak tetőzetét illetően a 90-es évek végén is nagy az elmaradottság. A házak 17,9 %-ának tetőzete cserép, pala vagy bádog, 79,8 %-ának fazsindely vagy deszka, 2,3 %-ának pedig nád vagy zsupszalma. Tehát a házak 82 %-ának tetőzete még ekkor is tűzveszélyes.

157 Az 1900-as évek elején a paraszti lakóházak egy része is átalakult kisebbnagyobb mórtékben: a pitvart megszüntették, a kemencét az udvaron helyezték el, a jobb módúak a szobát lepadlóztatták, rendes kéményt építettek stb. Egyes nemesek és polgárok régi lakóházai sem sokban különböztek a parasztházaktól és azok berendezésétől. Természetesen ezek lakásviszonyai később — anyagi helyzetükhöz mérten — gyorsabban javultak.

158 A város szociális és egészségügyi viszonyai, valamint intézményei a kiegyezés után is csak lassan javultak, illetőleg fejlődtek. A hatóságok eleinte nemcsak a parasztság, a mezőgazdasági és egyéb munkások anyagi helyzetével, a munkabérek megfelelő szabályozásával nem törődtek, hanem a munkaadók önkénye ellen való védelmükkel sem. A 90-es évekig egyáltalán nem gondoskodtak betegség- vagy baleset-biztosításukról, de még az igen kismértékű munkavédelmi rendszabályok betartásáról sem. A megye a munkaképes Ínségesek segélyezése és megélhetése céljából 1874ben százezer ft kölcsönt vett fel az állampénztárból a közmunkaváltsági alapra. Ebből a pénzből Veres Pál és utána Madách Károly alispán irányításával a megyei utak nagy részét helyrehozták, ugyanakkor valamelyes keresethez juttatták 1875 és 1879 között az Ínségeseket. A nyomor azonban olyan méreteket öltött, hogy a megyei közgyűlés 1879-ben feliratot intézett a belügy- és pénzügyminiszerhez az adóvégrehajtások beszüntetése céljából és újabb állami segélyek kiutalása érdekében. A városban működött a megyei Inségügyi Bizottság, amely a legsúlyosabb helyzetben levőkön próbált segíteni. A megyei Segedelmi Pénztárból a 70-es évek elejéig a rászoruló tisztviselőiknek és alkalmazottaknak adtak segélyeket.

159 Balassagyarmat képviselő-testülete és elöljárósága a maga módján igyekezett enyhíteni a szegényparasztság és a válságba jutott munkások helyzetén is. Határozatot hoztak arról, hogy az öregek és munkaképtelen vagyontalanok közmunkát nem végeznek és nem fizetnek. 1902-ben kimondták, hogy a szegényebb adófizetőktől a pótadó után kamatot nem szednek. Ezenkívül a város próbált munkaalkalmat teremteni az agrárproletárok számára és örömmel fogadott minden olyan kezdeményezést, amely üzem vagy gyár létesítésére vonatkozott. Az árdrágítás megakadályozása céljából 1892-ben megtiltották a viszonteladóknak reggel 9 óráig az élelmiszerek elővásárlását. A rendelet megszegőitől elkobzott élelmiszereket a szegényeknek ajándékozták. A munkaképtelen szegények gyógyszerellátásáról teljesen a város gondoskodott.

160