Balassagyarmat története 896–1962 (Balassagyarmat, 1977)
A TÁJ TERMÉSZETI FÖLDRAJZA - VI. A KIEGYEZÉSTŐL A POLGÁRI DEMOKRATIKUS FORRADALOMIG
tett, több verseskötete jelent mes. A 70-es évek eleién városunkban dolgozott mint szolgabírói esküdt, majd ügyvédgyakornok Mikszáth Kálmán. Egyúttal a Nógrádi Lapok munkatársaként is szerepelt, tehát tulajdonképpen itt kezdődött írói pályafutása. A balassagyarmati születésű Nagy Iván történettudós az Egyetemi Kön yvtár tisztvisel ője, majd a képviselőház nanlójszerkeszitőie volt. ^874-ben a " Magyar 1 Tudom ányos Akadémia" rendes tagjává választotta. Számos' tudományos munkája jelent meg, több történelmi kútfőt és oklevélgyűjteményt adott ki. Nagy Iván a város fejlesztése érdekében folytatott tevékenységét, például a múzeum megteremtését haláláig végezte. Szontágh Pál nemcsak környékünk korabeli költőinek, íróinak (Madách, Mikszáth stb.) barátja, támogatója, hanem a Kisfaludy Társaság egyik alapítója is volt. Balassagyarmaton született Mezei Gyula, a magyaróvári (majd a keszthelyi) Gazdasági Akadémia professzora, aki éveket töltött külföldi tanulmányutakon (Német-, Franciaországban, Svájcban) és a Földművelésügyi Minisztérium "kiadásában több szakkönyvet írt, főleg a szőlőbetegségekről. Ö írta az akkoriban megjelenő Falas Lexikon mezőgazdasági anyagát is. Az ugyancsak gyarmati születésű Baintner Ferencet a magyaróvári Gazdasági Akadémiára nevezték ki tanárnak, majd áthelyezték a kolozsvári Akadémiára, ahol az Erdélyi Gazdasági Egyesület igazgatóságának és az Országos Borvizsgáló Bizottságnak is tagja volt, és több szakkönyve jelent meg. Balassagyarmat szülötte volt Bálás Károly, aki a kassai Jogi Akadémia tanáraként, majd a budapesti egyetem jogi karának professzoraként számos társadalmi és közgazdasági vonatkozású munkát írt. Kurlander Ignác kiváló meteorológus szántén Balassagyarmat szülötte. 1890-től a Meteorológiai Intézet aligazgató jaként működött. Vértesy Gyula a budapesi egyetem elvégzése után Balassagyarmaton a törvényszéken bíráskodott. Később újságíróként a Debreceni Ellenőrt szerkesztette, majd Budapesten az Egyetértés, Fővárosi Lapok és a Nemzet című lapokat. Az 1890-es évek egyik legnépszerűbb, ismert írója volt. Versek, tárcák, cikkek mellett önálló kötetei is jelentek meg. Tagja volt a Petőfi és az Arany János Társaságnak. A balassagyarmati születésű Farkas Márta hegedűművésznő Hubay Jenő tanítványa volt. Nyilvános hangversenyeiről a sajtó elismeréssel nyilatkozott. Városunk szülötte, Stesser József a Nemzeti Színház és az Operaház referense, valamint a vidéki színészegyesület elnöke volt. Szerémy Zoltán a színiakadémia elvégzése után Kassán működött, majd 1896-ban a kolozsvári Nemzeti Színházhoz került. Rövidesen Ditrói Mór igazgató a Víg Színházhoz szerződtette, ott játszott nagy sikerrel. Az 1900-as évek elején a Zeneakadémia tanárává nevezték ki. 149 A város bontakozó sportéletének jeleként 1882-ben alakult meg hivatalosan a Korcsolyázó Egyesület. A Nógrádi Ellenzék 1888-ban tudósított arról, hogy tomaegyesület (Torna Club) alakult a városban, a szerkesztő azonban nem nagy jövőt jósolt neki. Ennek ellenére, 1889-ben az első megyei atlétikai versenyt Balassagyarmaton tartották. 150 Ezenkívül a vívás és korcsolyázás iránt volt nagy érdeklődés. Az egylet vívófelszerelést, tornaszereket és csónakokat szerzett be. A tornaegylet később Sport Egyesület néven működött. A 90-es években a kerékpározás is elterjedt, az 1900-as évek elején pedig a teniszezés (két pályán). Az iskolákban a testnevelés és a sport a 70-es évek végéig elhanyagolt volt (tornatermek sem voltak), csak a polgári iskola létesítése után következett be fokozatos javulás, amikor a polgári rendes tornatermet kapott. 151
