Balassagyarmat története 896–1962 (Balassagyarmat, 1977)

A TÁJ TERMÉSZETI FÖLDRAJZA - VI. A KIEGYEZÉSTŐL A POLGÁRI DEMOKRATIKUS FORRADALOMIG

1870-ben létesült a Balassagyarmati Népkör, amely a korabeli újságok véleménye szerint a „művelt polgári elem gyűlhelye" volt. Hangoztatott célja a közművelés és „egyetértés" fejlesztése. Az 1800-as években valójában az úri és polgári ellenzék tömörült a népkörben. A Skarabeuszok Társasága asztaltársaság jellegű társadalmi gyülekezés volt, de szociális és kulturális tevékenységet is kifejtett. Az összejöveteleket általában szombatonként tartották. Igen népszerűek voltak a hangversenyei. Millenáris estélyt is rendeztek a Zrínyi-vendéglőben, később pedig felolvasásokat tartottak zene-, énekszámokkal, szavalattal. Közkedveltek voltak táncos összejövetelei, amelyekről a helyi lap megállapította: „A középosztály elitje vaUáskülönbség nélkül adott találkát a Szkarabeuszok táncestélyén." A társaságnak 1895-ben kb. 100 tagja volt.

141 Az 1880-as években, majd a századfordulón több egylet működése ismeretes.

142 A város kulturális szükségleteinek kielégítésiére való törekvések hozták létre a különböző könyvtárakat. A városi könyvtárt 1890-ben alapították. A város vállalta a könyvtár gyarapítását és felszerelését, de ez csak mérsékelten valósult meg, bár 1898^ban itt működő olvasókörről történik említés. A város 1903-ban a Földművelésügyi Minisztérium segítségével Ingyenes Népkönyvtárat állított fel, amely pontos s részletes utasításokat adott a könyvtár kezelésére vonatkozólag. Ennek a könyvtárnak a célja a gazdasági ismeretek terjesztése volt. A múzeum könyvtára volt a városban a legnagyobb (a század végén 10 OOOnnél több kötettel), amely egyúttal a tudományos igényeknek is megfelelt és a kutatómunkát is elősegítette kódexei, oklevélanyagai, kéziratgyűjteménye és tárgyi emlékei révén. A múzeum anyagának rendezetlensége és megfelelő helyiségek hiánya miatt azonban a XX. század elejéig a könyvtár nehezen volt hozzáférhető. A város mindegyik iskolája rendelkezett kisebb-nagyobb könyvtárral. Az 1880-as években legnagyobb könyvtára volt a polgári iskolának (1500 kötettel), utána az állami elemi iskola következett 700 és a római katolikus fiúiskola 500 kötettel. Egyéb kulturális-társadalmi jellegű egyesületek is rendelkeztek könyvtárakkal, de ezek közül csak a már említett Kaszinó 3000 kötetes és a Katolikus Legényegylet többszáz kötetes könyvállománya érdemel figyelmet. A századfordulón Sződi Mór antikvárius tulajdonában működött a városban 1000 kötetes kölcsönkönyvtár is. A város fejlett kulturális viszonyait tükrözi, de ez részben a város megyeszékhely mivoltának a következménye, hogy 1890 körül több nyomda működött Balassagyarmaton. Kék László nyomdája 1855-től mint Balassagyarmati Könyvnyomda Részvénytársaság működött.

143 A városban dolgozott az 1880-as évektől a Halyák-nyomda, de rövidesen szerepel a Pracskó-féle nyomda is, valamint a Kőnyomda rt., amely a 70-es évektől a megye kezelésében volt. Ujabb nyomdák (Wertheimer, Darvai) nevével találkozunk 1900 körül. A helybeli nyomdáknak akadt munkájuk, mert nemcsak a megyei újságok kiadásával foglalkoztak, hanem a megyei szabályrendeletek, alispáni jelentések, gazdasági és egyéb kiadványok, plakátok nyomtatásával is. Több helybeli és környékbeli szerző verseskötete, tanulmánya vagy különböző egyesületek és intézmények történetét ismertető művek szintén a balassagyarmati nyomdákból kerültek ki. A város és a megyei járások hivatalos nyomtatványainak az elkészítése, valamint az iskolák évkönyveinek a kinyomtatása is általában a helybeli nyomdákat foglalkoztatta,

144