Balassagyarmat története 896–1962 (Balassagyarmat, 1977)

A TÁJ TERMÉSZETI FÖLDRAJZA - VI. A KIEGYEZÉSTŐL A POLGÁRI DEMOKRATIKUS FORRADALOMIG

1894-ben 5—6 könyvkötő mester dolgozott Balassagyarmaton, akik legtöbbször segédeiket és inasokat is foglalkoztattak. A könyvikötőik nagy szániát, sok munkáját az iskolák, könyvtárak, hivatalok, intézmények sokasága és a fejlett kereskedelem indokolja. Balassagyarmat megyei kulturális központi jellegére utal, hogy a 80-as évektől mind több könyvkereskedésről van tudomásunk, amelyek növekvő forgalmat bonyoMtottak le. A 90-es években már működött a városban fényképészet. Wertheimer Zsigmond könyvkereskedő pedig Balassagyarmatról képeslapokat készíttetett árusítás céljából.

145 A megyei levéltárnok 1867-től Nagy Imre (Nagy Iván atyja), majd a 70-es években Zámpory István, később 1882-ig Szálassy Miklós. Az 1890nes években Baloghy Dezső — aki munkatársa volt a Bolond Istók, Magyar Nyelv, Magyar Nyelvőr és a Stenographia című lapoknak — is a levéltárban működött. Balassagyarmat városi jellegével függött össze, hogy a kiegyezés után hetilapok, újságok jelentek meg. A Nógrádi Hivatalos Hírlelőt a megyebizottság indította meg 1868-ban. Feladata volt a rendeletek, hivatalos hirdetmények, közérdekű tájékoztatások közlése és nyilvánosságra hozása, de kezdetben egyéb híreket is közölt. A lap 1879-től Nógrádmegyei Hivatalos Értesítő néven jelent meg ugyancsak Balassagyarmaton. A Hivatalos Értesítőt 270 községnek küldték meg. 1883-tól 4 ft előfizetés mellett bárki megrendelhette, és a lapban magánhirdetményt is lehetett közölni. A Borászati Lapok című — néhány számot megért — szaklap 1868ban szintén itt jelent meg Gyürky Antal szerkesztésében.

146 Az Ipoly című ellenzéki politikai hetilap 1872-ben indult meg (Pokorny Jenő, majd Pap Károly s végül Horváth Danó szerkesztésében), de csak néhány évig tudta magát fenntartani: 1875-ben beolvadt a Nógrádi Lapokba. A Nógrádi Lapok című újság a kormánypárt félhivatalos lapjaként 1873. január 1-én indult meg Balassagyarmaton Harmos Gábor szerkesztésében. Később Nógrádi Lapok és Honti Híradó néven szerepelt, majd rövid ideig ismét Nógrádi Lapok lett a neve és végül 1904^től Nógrádi Hírlap címen jelent meg. Balassagyarmaton 1886 és 1890 között havonként jelent meg a Nógrádi Ellenzék című lap. Szerkesztője kezdetben Pogány P. Jenő volt, később Höpner Gyula. A Nógrád-Honti Ellenzék szintén Balassagyarmaton jelent meg 1896—1898-ban mint „politikai, társadalmi, közgadasági és ismeretterjesztő hetilap". Kezdetben a felelős szerkesztő id. Farkas Ferenc ügyvéd volt, aki később főszerkesztőként szerepelt, a felelős szerkesztő és kiadótulajdonos pedig Pozsonyi Gábor lett. Ebbe a lapba írtak többek között: Szabolcska Mihály, Pósa Lajos és Bársony István is. Az 1880-as években indult meg a Nógrádmegyei Gazdasági Egyesület Értesítője, amely később rendszeresen kéthavonként látott napvilágot Fáy Árpád szerkesztésében. A lap a gazdasági élet (főleg a mezőgazdaság) fejlesztése céljából gyakorlati jellegű szakcikkeket közölt. A Nógrádmegyei Tanügy című lap a tanfelügyelőség szerkesztéséiben — az 1880—1890-es években csak alkalmilag — Balassagyarmaton jelent meg, 1900-tól Salgótarjánban rendszeresen.

147 Balassagyarmaton 1867 és 1909 között a hivatalos kiadványokon és az iskolai évkönyveken túlmenően több könyv is megjelent.

148 Az ország más részébe sodródott gyarmati születésűek, valamint a máshonnan származó, de itt tevékenykedők közül többen kitűntek tudásukkal, tehetségükkel és munkásságukkal, esetleg országos hírnévre tettek szert a tudomány, irodalom és művészet területén. A losonci születésű Jeszenszky Danó mint költő is ismertté tette a nevét. A Balassagyarmaton született Luby Sándor Komjáthy Jenővel együtt irodalmi hetilapot — Röpke Ivek — szerkesz-