Balassagyarmat története 896–1962 (Balassagyarmat, 1977)

A TÁJ TERMÉSZETI FÖLDRAJZA - VI. A KIEGYEZÉSTŐL A POLGÁRI DEMOKRATIKUS FORRADALOMIG

igazgatója pedig rövidesen Jaskovics Ferenc gimnáziumi igazgató. Nagy Iván özvegye ekkor ajándékozta ..férje könyvtá rá t a múzeumnak , amely a főleg történelmi vonatkozású könyveken kívül 286 kéziratot, 86 régi magyar nyom­tatványt, 349 régi idegen nyelvű nyomtatványt és 32 kódexet tartalmazott. A könyvtár a Takarékpénztár épületében kapott helyet. A Nagy Iván-féle könyv­tár rendezését 1906-ban befejezték. Ekkor a könyvtár állománya 6500 mű volt 8495 kötettel. 136 A korábban is fontos szerepet játszó balassagyarmati Dalegyletet 1872-ben szervezték újjá. A 36 tagú Dalegylet elnöke Jeszenszky Danó, alelnöke Hor­váth Danó, a karnagy pedig Menczel János lett. Ezután a dalestélyek egy­mást követték. A Dalegylet 1879-ben budapesti művészek közreműködésével a színkörben tartott hangversenyt. A Daiegylet 1884 elejétől új alapszabályok szerint működött. Zelenka karnagy vezetésével női dalkör is létesült, amely­nek szervezője Komjáthy Jenoné volt. A Dalegylet (főleg a női kar szereplésé­vel) 1888-ban a helybeli árvízkárosultak, majd az eperjesi tűzkárosultak javára rendezett hangversenyt. A Dalegylet 1891-ben közreműködött Reményi Ede országos hírű hegedűművész hangversenyének rendezésében. 1892-ben — Ze­lenka karnagy lemondása után — a Dalegylet lényegében széthullott. 137 Hor­váth Danó 1898-ban ismét újjászervezi a Dalegyletet, amely pár év múlva or­szágos viszonylatban is sikereket ért el. 138 Ez elsősorban Erdélyi (Édér) József tevékenységének köszönhető. 1875-ben alakult meg hivatalosan a Balassagyarmati Nyári Színkör Rész­vénytársulat, a helybeli színjátszás fejlesztése céljából. A Nyári Szánkor való­színűleg már 1873 óta működött. A városban ugyanis voltak műkedvelő és színjátszó csoportok, amelyek rendszerint a Nyári Színkörben játszottak. A Nyári Színkör épülete 1895-ben megsemmisült, amit a város egyelőre nem épített újjá. A Nyári Színkör pusztulása és újjáépítése közötti időben (1895— 1901) működött a városban az ún. Arénákért. Valószínűleg itt voltak a cirkuszi és szabadtéri előadások, esetleg más rendezvények is. 139 Más városokból érkezett színtársulatok és művészek előadásainak is volt kö­zönsége Balassagyarmaton. Egyes vidéki színtársulatok szinte rendszeresen fel­keresték a várost. Az idegen színészek és művészek előadásaikat a Nyári Szín­körben, illetőleg a Balassa-fogadó (szálloda és étterem) nagytermében, esetleg más szálloda nagyobb helyiségében, kivételesen a megyeháza nagytermében tartották. A város elöljáróságától 1868-ban a gyöngyösi színigazgató kért en­gedélyt előadásokra. Gáspár Jenő színtársulata 1884-ben játszott Balassagyar­maton (Rimaszombatból jött ide). 1896-ban a kecskeméti színház igazgatója, a társulat 28 tagjával legalább 3 hétig a városban szerepelt. Az újság a legna­gyobb elismerései nyilatkozott játékukról. A kassai színház igazgatója 1896 végén kérte a várost, hogy 1897. május és június hónapokban engedélyezze a színjátszást. Ez a társulat a következő évben is vendégszerepelt Balassagyar­maton, ahol igen népszerű lett, s a helyi lap szerint is „megérdemlik" a pár­tolást. Kiss Soma színtársulata 1898 elején 19 előadást tervezett a városiban, S ezen év nyarán pedig B. Polgár Béla színészgárdája szórakoztatta Balassa­gyarmat közönségét. A város műkedvelő társulata 1891 nyarán színielőadást rendezett a balassagyarmati születésű Szerémy Gizellának, a kolozsvári Nem­zeti Színház primadonnájának közreműködésével. Bekéi Józsa művésznő, aki külföldön is koncertezett, 1898-ban a városban rendezett hegedűhangver­senyt. 140 15* 227

Next

/
Thumbnails
Contents