Balassagyarmat története 896–1962 (Balassagyarmat, 1977)

A TÁJ TERMÉSZETI FÖLDRAJZA - VI. A KIEGYEZÉSTŐL A POLGÁRI DEMOKRATIKUS FORRADALOMIG

huzamos osztályok is voltak. Még 1900-ban felmerült internátus létesítése, amivel a vidéki gyerekek tanulását akarták lehetővé tenni. Feledi Ferenc orvos — volt képviselő-testületi tag — 1901-ben vógrendeletáleg 2000 ft-ot hagyott a gimnáziumra, amely rövidesen korszerű berendezéssel és felszereléssel (könyvtár, szertárak) rendelkezett. Az új igazgató, Jaskovics Ferenc méltó utóda volt Sárffy Aladárnak, az első, és a gimnázium első tanévében elhunyt igazgatójának. Jaskovics 13 éves vezetése alatt az iskola sokoldalúan fejlődött, a hozzáfűzött reményeket teljes mértékben beváltotta.

132 1869-ben hozták létre a Balassagyarmat és környéki tanítóegyesületet, amelyet 1874-ben felváltott a vármegyei tanítóegyesület. Az egyesület célja volt az oktatás és nevelés módszereinek fejlesztése, a tanítók önképzésének és helyzetének javítása. Sok balassagyarmati nevelő a tanítóegyesület rendezésében több előadást tartott az önképzés, a magyar nyelv művelése, az ének tanítása, valamint a népművelési tevékenység színvonalának emelése céljából. A gyűléseken tartott előadások és felolvasások közül néhányat a Nógrádmegyei Tanügy című lapban közöltek. Az egyesület a nevelés, az oktatás és a tanítók anyagi helyzetének javítása érdekében számos indítványt tett: internátus és árvaház létesítése, Eötvös-alap támogatása, Tanítók Házára való gyűjtés, tanítóképzés javítása, szemléltető képek és eszközök beszerzése, segédkönyvek kiadása és fokozottabb alkalmazása. A tanítóegyesület közgyűléseit rendszerint Balassagyarmaton, Losoncon, Szécsényben és Salgótarjánban tartották. A tanítóegyesület első elnökei voltak: Zelenka János, Tomeskó Nándor, majd Magyar Béla (az utóbbi a Nógrádmegyei Tanügynek a szerkesztője is). A tanítóegyesületen belül járási köröket létesítettek az általános tanítóegyesület programjával azonos feladatok könnyebb megoldására. A köri gyűléseken megvitatták a járás sajátos problémáit, előadásokat tartottak, kiállításokat rendeztek. Minden kör külön könyvtárral rendelkezett. A tanítóegyesület évi közgyűlésein a körök munkájáról beszámoltak, javaslataikat megvitatták. A kiegyezés Után az önkényuralom idejében elsorvadt művelődési intézmények nagy része ismét feléledt. Ujak is létesültek bizonyságául annak, hogy a városban sok híve volt a kulturális és társadalmi haladásnak, melynek érdekében anyagi áldozatoktól sem riadtak vissza. 1891. március 15-én alakult meg a Nógrádvármegyei Múzeum Társulat. A társulat alapszabályait rövidesen jóváhagyták és 1891. szeptember 29-éri megtartották az első közgyűlést is. A társulatnak hivatalos megalakulásakor 27 alapító, 4 örökös, 89 rendes és 14 pártoló tagja volt.

133 Balassagyarmat^város még 1891-ben számottevő összeget szavazott meg a múzeumi társulat céljaira. Közben a társulat gyűjteménye gyarapodott: Frideczky Lajos 1891-ben olajfestményeket, 1848-as nyomtatványokat és régi könyveket adományozott, majd 1893-ban Szontágh Pál értékes könyvtárát ajándékozta a születő múzeumnak. 1893-ban a történettudós Márki Sándor egyetemi tanár, az Akadémia tagja meglátogatta a múzeumot. Ekkoriban már a könyvtár felállításán is fáradoztak Nagy- Ivánnak, a város szülöttének és az ismert történetírónak irányításával. A múzeumi anyag 1894-ig a római katolikus fiúiskola egyik termében kapott helyet, majd még ebben az évben az ún. Gabonyi-féle házba költözött. Ujabb előrelépés 1895-ben történt, amikor a múzeum megkapta a Ghiczy-féle könyvtárat 3536 kötettel, a megye pedig a millenáris alapból 20 000 K-t szavazott meg részére.

134 Nagy Iván 1898-ban bekövetkezett halála után egy ideig nem volt a múzeumi ügyeknek mozgatója.

135 A múzeum kérdésében akkor változott a helyzet, amikor 1900-ban Vannay Ignác lett az elnök, a múzeum