Balassagyarmat története 896–1962 (Balassagyarmat, 1977)

A TÁJ TERMÉSZETI FÖLDRAJZA - VI. A KIEGYEZÉSTŐL A POLGÁRI DEMOKRATIKUS FORRADALOMIG

A tanonciskola költségeihez a város eredetileg nem sokkal járult hozzá. Mivel azonban az állami hozzájárulás csekély volt — a minisztérium 1896-ban 700 és 1897-ben 600 ft-ot adott a tanonciskola fenntartásához —, a költségvetési hiányt a város volt kénytelen fedezni, valamint az épület karbantartásáról gondoskodni. Az iskola szükségességének és gyors fejlődésének bizonysága, hogy már az 1884/85. tanévben 250 volt a tanulók száma. Balassagyarmat vezetősége az iskolák és a nevelés színvonalának emelése, valamint a város és környéke kulturális életének javítása érdekében 1869-ben egy tanítóképzőnek államköltségen való létesítését kérte. A megyebizottsági közgyűlés Balassagyarmat kérelmét pótlólag felterjesztette a VKM-hez, de azt nem teljesítetitek. Ez annál inkább hátrányos volt a balassagyarmatiakra, mert ugyanakkor Losoncon már 1869-től volt tanítóképző, 1870-től pedig állami gimnázium is (de már előzőleg is volt evangélikus és református gimnázium). 1895-ben a képviselő-testület Bálás József indítványára 8 osztályos gimnázium létesítésének szorgalmazását határozta el. Balassagyarmat közgyűlése 1892-ben a gimnázium felállításának előmozdítására bizottságot választott. Ennek működése nyomán — a megyei közgyűlés határozatából — a főispán, az alispán és a 6 megyebeli országgyűlési képviselő a kormány elé terjesztette a város óhaját. Ujabb lépés volt előre 1894-ben, amikor gróf Forgách Antal felterjesztésére a király — aki a hadgyakorlatok alkalmából Balassagyarmaton tartózkodott — a gimnázium javára 2000 koronás adománnyal megindította a gyűjtést. A főispán vezetésével és a városbíró részvételevei 1895-ben újabb küldöttség ment a VKM-be, s akkor már bíztató választ kapott. A bíró javaslatára az 1897. júliusi közgyűlésen elhatározták a szükséges intézkedéseket, s megállapították a leendő gimnázium céljaira felhasználható alapokat és jövedelmeket. A VKM 1898 áprilisában az alispán útján értesítette a várost, hogy a gimnázium ügyében Fináczy Ernőt küldi le helyszíná szemlére és táirgyalásra. A jelzett értekezlet 1898. szeptember 15-én Török Zoltán alispán elnöklete alatt és dr. Fináczy Ernő miniszteri biztos részvételével zajlott le, jelen voltak a megye és a város megbízottai is. A miniszteri biztos a városnak 8 osztályos reáliskolát javasolt, de a megbízottak a gimnáziumhoz ragaszkodtak. Ezután már gyorsan haladt a gimnázium ügye, mert időköziben sikerült biztosítani a szükséges pénzügyi fedezetet.

129 Most már tehát nemcsak a remény volt meg, hanem a megegyezés is megtörtént. A város vezetői mégis elhatározták, hogy báró Bánffy Dezső miniszterelnököt és Wlassics Gyula minisztert újabb küldöttséggel keresik fel. A minisztérium megígérte, hogy 1900 szeptemberében megnyílik Balassagyarmaton a gimnázium. A VKM 1900 áprilisában leküldte a szerződést azzal, hogy a város és a megye megbízottai írják alá és a törvényhatóság jóváhagyása után küldjék meg a besztercebányai főigazgatóságnak. A szerződést a VKM és a Belügyminisztérium 1900 júliusában hagyta jóvá.

130 Szeptemberben megnyílt a gimnázium I. osztálya 68 tanulóval. A volt polgári iskola épületének gimnázium céljaira való átalakítását Baumgarten Sándor műépítész tervei szerint 1903 nyarán és őszén végezték el. Ennek során az épület két végét meghosszabbították, a közepéhez az udvar felől nagy tonnatermet kapcsoltak. Az épületben 24 helyiség volt, az emelet keleti részén nagy rajzterem.

131 Az új iskola jelentőségét és szükségességét igazolta annak rendkívül gyors fejlődése. Minden tanévben új osztály nyílt meg, az 1907/08. tanévben 8 osztályos főgimnáziummá vált, sőt a jelentkezők nagy száma miatt már paris Balassagyarmat története 225