Balassagyarmat története 896–1962 (Balassagyarmat, 1977)

A TÁJ TERMÉSZETI FÖLDRAJZA - VI. A KIEGYEZÉSTŐL A POLGÁRI DEMOKRATIKUS FORRADALOMIG

áUaim, sem az egyházak nem törődtek velük, de a várost is kezdetben csak az óvoda érdekelte. Az állami iskola és az államilag segélyezett polgári iskola nevelőinek a fizetése jobb volt, mert az illetmények kiutalása az állami rendelkezéseknek megfelelően történt.

113 A közalkalmazottakat, a kishivatalnokokat és részben az értelmiségieket a gazdasági válságok, az árak ingadozásai többször nehéz helyzetbe hozták ugyan, de nem érintették őket olyan súlyosan, mint a munkásokat, parasztokat és a kisiparosokat. A kisebb tisztviselők, alkalmazottak gyakran kaptak drágasági pótlékot, viszont a fizetés és létszám csökkentésére még nem került sor. Ez a magyarázata, hogy a közalkalmazottak és az értelmiségi'ek gyermekeiket szintén taníttatni akarták, mert így vélték a válság rémétől való megmentésüket. Amíg azonban Balassagyarmaton nem volt középiskola, addig a kisebb fizetésű tisztviselők gyermekeik más városban való iskoláztatását ritkán tudták megoldani. Az egyes társadalmi osztályok, rétegek külön-külön hozták létre saját szervezetüket (Iparos Ifjúsági Egylet, Katolikus Legényegylet, Népkör, Kaszinó stb.) szociális, kulturális és szórakozási igényeinek kielégítése céljából. Voltak kísérletek az egyes társadalmi szervezetek közötti kapcsolat megteremtésére, de sikertelenül. Talán a Dalegylet volt az egyetlen szervezet, amelyben a különböző társadalmi osztályokból valók együttműködtek.

114 Kulturális élet, szociális és egészségügyi viszonyok Nógrád megyében 1900-ban a lakosság 33 %-a volt analfabéta, Balassagyarmaton pedig 19 %-a (1880 körül valószínűleg 30 %). Ilyen viszonyok között kiemelkedően fontos feladat várt az iskolákra, nagy szükség volt fejlesztésükre a legelemibb ismeretek elsajátítása, illetőleg az általános műveltség emelése céljából.

115 A képviselő-testület 1867-ben állandó bizottságot szervezett a községi óvoda működésének támogatására. Az óvodások száma 1880-ban 341 és 1886-ban 113 volt. Az óvodában csak 50 ingyenes hely volt a szegények részére, és a többi gyermek után fizettek. A megye 1897-ben egy újabb óvoda felállítását sürgette, de a város rossz anyagi helyzetére és az „óvodakötelesek" kis számára való hivatkozással vonakodott a követelésnek eleget tenni. A VKM 1899-ben rendelte el a 2. számú óvoda felállítását. Ezt az óvodát 1900-ban átmenetileg bérelt házban helyezték el. Az óvoda 1903-ban költözhetett a közben felépült polgári leányiskola földszinti részébe.

116 Az abszolutizmus idején hanyatlásnak indult katolikus „Nemzeti Iskolá"-t az 1868. évi népiskolai törvény alapján hivatalosan római katolikus elemi népiskolának nevezték el. A törvény megengedte a hívek megadóztatását, de a lakosság nehéz anyagi helyzete miatt ez nem használt. Közben a községi pótadó keretében 1875^től bevezették az 5 %-os iskolaadót, de éveken át ezt sem kapta meg az iskola, és csak bíróság útján tudta jogát (a megfelelő részt) biztosítani. A katolikus iskola hanyatlását, s főleg a tanulói létszám csökkenését az okozta, hogy a városban már korábban működött az angolkisasszonyok 4 osztályos elemi iskolája, sőt rövid ideig német nyelvű leányiskola is. Így a katolikus elemi népiskolában nem maradt leánytanuló: fiúiskolává alakult át. 1874-ben megnyílt a városban az állami elemi iskola is.

117 A katolikus elemi népiskola 1886-ban 4 osztályos fiúiskola, amely 1897-ben (állami segéllyel) 4 tanerő<? lett. Az iskola az 1890-es években már elismert és