Balassagyarmat története 896–1962 (Balassagyarmat, 1977)

A TÁJ TERMÉSZETI FÖLDRAJZA - I. A HONFOGLALÁSTÓL MOHÁCSIG

I. A HONFOGLALÁSTÓL MOHÁCSIG A történelem az írott forrásokkal kezdődik. Ez a határvonal Balassagyarmat történetére nézve — az iratpusztulás következtéiben — a XIII. század derekán húzható meg. Mindazt, ami ezt megelőzően történt, csak más írott és nem írott forrásokból leszűrhető következtetések útján közelíthetjük meg. Ezért nagyon fontos szerepük van az őskorig visszanyúló régészeti kutatásoknak. Csakhogy Balassagyarmat területén nem folytak szakszerű régészeti kutatások és feltárások. Minden, amit e vonatkozásban tudunk, az a földművelés és más földmunkák során esetlegesen előkerült leleteken alapul. Ezért — állapítja meg Zólyomi József — „azok a használati és munkaeszközök, amelyek városunk területén kerültek elő a föld mélyéből, a legkülönbözőbb időszakokból származnak. Használóikat több száz, vagy több ezer év választja el egymástól. A tárgyakkal dokumentált időszakok között kik élhettek városunk területén, bizonyosan nem tudjuk."

1 Erre nézve csak a közelebbi és távolabbi környék falvainak leletanyaga ad némi támpontot, bár ez is periódusonként nagyon változó és szórvány jellegű. Vidékünkön az i.e. 4000-től i.e. 2500 tájáig terjedő újkőkor (neolitikum) korai és középső szakaszát a dunántúli vonaldíszes kultúra, késői szakaszát pedig a lengyeli kultúra leletanyaga képviseli. Ez utóbbihoz tartoznak a Csesztvén és Szügyön talált átfúrt kőbalták. Az i.e. 2500 tájától az i.e. 1900 tájáig tartó rézkort a péceli (bádeni) kultúra térbelileg középső, ludanicei csoportjaiba tartozó tárgyak jelzik. A Balassagyarmaton talált rézfejsze és ellentett élű csákány is ebből az időszakból származik. Az i.e. 1900-tól az i.e. 750 tájáig tartó bronzkor utolsó szakaszából a balassagyarmati újhegyi szőlőkből kerültek elő fegyverek, ékszerek és egyéb tárgyak. Kerámiát' a patvarci Várhegyről ismerünk. Az i.e. 750 táján kezdődő vaskor népei közül az i.e. 550 táján bevándorolt szkíták 15 sírból álló temetőjét tárták fel Nógrádkövesden. Uralmukat i.e. 250 körül a kelták döntötték meg. Jelenlétüket városunkban és közelebbi környékén eddig egyetlen lelet sem igazolja, bár kétségtelen, hogy az Ipoly menti főközlekedési út nyomvonalát ők alakították ki. A kelták közé illír töredékek is keveredtek. Az i.e. I. században dákok költöztek az Alföldet megszálló szarmaták elől vidékünkre, sőt csakhamar a szarmaták is megjelentek ebben a népegyvelegben.

2 Az időszámításunk kezdete körüli évek a történelem hajnalát jelentik vidékünk múltjában, mert a Dunántúl római uralom alá kerülésével egyidőben az írásos feljegyzések is bőven foglalkoznak a Duna menti népekkel. A II. század folyamán már élénk volt a forgalom a Pannóniát a Tisza vidékével és az északi hegyvidékkel összekötő utakon. Ptolemaios több kelta—szarmata— jazig kereskedelmi központot is megnevezett a 150 körül írt földrajzi művében. Ezek közül egyes kutatók az Iscenum-Uskenon nevűt hol Váccal, hol Balassagyarmattal azonosították.

3 3 Balassagyarmat története 17