Balassagyarmat története 896–1962 (Balassagyarmat, 1977)

A TÁJ TERMÉSZETI FÖLDRAJZA - IV. AZ 1848—1849-ES FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC

pár nappal elhunyt balassagyarmati gyógyszerész, Bánóczy Sámuel alapítványából feljavított — ideiglenes kórházban helyezték el. A Lókos-pataknál elesett 40 honvédet a város temetőjében temették el. Görgey visszaemlékezéseiben nem említi, de más forrásból nyilvánvaló, hogy a már egyezkedni akaró Görgey és az oroszok között Balassagyarmaton teremtődött meg a kapcsolat. Az aulikus érzelmű báró Bory Miklósné — Görgey távoli rokona — feltehetően a tábornok megbízásából felkereste az üldöző orosz hadtest parancsnokát, Rüdiger grófot, majd viszontleveilet vitt Görgeynek. A magyar fővezér hosszasan tanácskozott a bárónéval, és az ő közbenjárása kegyelmezett meg az áprilisi fordulat idején letartóztatott és halálra ítélt Jankovich László volt alispánnak.

78 A hadsereg 'menekülésének jegyeit viseli magán az az irat is, amit Mislinszky József fuvarozási hadbiztos 1849. július 17-én intézett a városkapitányi hivatalhoz. Ebben minden a város kebelében található előfogat azonnali összeszedését és rendelkezésére bocsátását kérte, köztük egyet — sürgős futári szolgálat ellátására — azonnal lakása elé rendelt.

79 A város tőle telhetően támogatta Görgey seregét. Az átvonulás alkalmával 6080 rósz kenyeret, 200 kila zabot, 2000 részlet szénát szolgáltatott ki. A magyar hadak 18-án reggel indultak tovább. Pöltenberg délben haladt át a városon, és itt adta át a fedezést az utóvéd parancsnokának, Nagy Sándor tábornoknak. Délután 4 órakor négy kozák nyargalt be a városba. A Rácztemplom előtt egy pisztolyát töltő magyar huszárt láttak meg, aki azonban elmenekült Hugyag felé, hiába, lövöldöztek utána.

80 A cári csapatok átvonulása •. \ A cári csapatok július 18-án vették birtokukba a várost és környékét, egyes egységei folytatták előnyomulásukat az Ipoly völgyében. A cári előhadak július 19-én Szécsónyt, 20-án pedig Losoncot szállták meg, további előnyomulásukat azonban megszüntették. Balassagyarmaton helyezkedett el gróf Rüdiger tábornok törzskara. A tisztek a város módosabb polgárainak házaiban nyertek elszállásolást, a legénység zöme pedig a város körüli mezőkön táborozott. Állandó volt azonban az egyes csapattestek mozgása, mégpedig két főirányban: az egyik, amelyben a zöm vett részt, Bércei és Becske volt, a másik pedig Losonc. Mindez Balassagyarmat határában a még lábon álló termés elpusztítását és a város lakosságának kiélését eredményezte.

81 A cári csapatoknak a városban való tartózkodása idején — a balassagyarmati és a máshonnan ide menekült, főleg értelmiségiek köréből — az aulikus érzelműek nyíltan keresték a társaságbeli kapcsolatot a cári tisztekkel, akikkel német és francia nyelven értették meg egymást. Minden jel arra mutat, hogy az orosz és a magyar seregek közötti tárgyalások nem maradtak titokban. A Rüdiger balassagyarmati és Görgey rimaszombati törzskara között kialakult érintkezés körülményeit pedig maguk a kiküldött cári tisztek mesélték el a balassagyarmati társaságban. Eszerint Rüdiger saját fiát és Katlarov kapitányt bízta meg, hogy adják át Görgeynek a fegyverszünetre vonatkozó feltételeit tartalmazó levelét, amely a békekötés reményével is kecsegtetett. Az ifjú Rüdigert és Ktalarovot a Losoncot megszálló Hrulev ezredes juttatta át a Losoncapátfalván állomásozó honvédek parancsnokához, akik onnét július 20-án