Balassagyarmat története 896–1962 (Balassagyarmat, 1977)

A TÁJ TERMÉSZETI FÖLDRAJZA - IV. AZ 1848—1849-ES FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC

érkeztek meg Rimaszombatba. Görgey barátságosan fogadta a két tisztet és megvendégelte őket. Rüdiger tábornok feltételeire nézve azonban kitérő választ adott és ezt a levelét július 21-én a hajnali órákban elindulva vitte a két cári tiszt Balassagyarmarta. Görgey a Magyarországgal megkötendő békére vonatkozó véleményét Katlarov kapitánnyal szóban közölte, és megígérte, hogy a további tárgyalások fonalát 48 órán belül — két tisztje révén és Hrulev ezredes közreműködésével — fogja felvenni. A két cári tiszt július 22-én ért vissza Balassagyarmatra. Katlarov magán viselte a Görgeytől kapott díszes tölténytáskát és kijelentette, hogy azt minden kincsnél többre becsüli. Az ifjú Rüdigerrel együtt mindenütt eldicsekedtek Görgey vendégszeretetével. A megváltozott haditerv alapján a cári csapatokat kezdték kivonni Nógrád megyéből. Losoncot július 23-án ürítették ki Hrulev csapatai és minden jel arra mutat, hogy Balassagyarmatot július 28-án hagyta el az orosz hátvéd.

82 Az utolsó erőfeszítések árnyékában Balassagyarmat élete az új helyzetnek megfelelően folyik tovább. A városi választmány minden nap ülésezik. Fellép az árdrágító és a beteg marhákat vágó mészárosok ellen, limitálja a húsárakat, városi kezelésibe veszi a volt uradalmi mészárszékeket, borkiméréseket. A demokratizálódás állomása az augusztus 10-i ülés. Bodnár István választmányi tag indítványára határozatot hoznak a lakosság egyharmadát kitevő zsidóság városi képviseletére vonatkozóan. Ezentúl három tanácstag képviseli Balassagyarmat zsidóságát a városi választmányban. Az első képviselők Hoffman Kajetán, Berczely Mór és Elfér Soma. Ezzel szűnt meg Balassagyarmaton az önálló „zsidó község'! mint közigazgatási és bíráskodási testület.

83 • Losonc 1849. augusztus 8—9-i feldúlása után a megyei közigazgatás ismét Balassagyarmatra tette át székhelyét és augusztus 21-én tartották meg a vármegyei választmány ülését. Ennek egyik legfőbb intézkedése Losonc felsegítése, éhező lakosainak élelemmel való ellátása. Balassagyarmat lakossága ekkor a tőle telhető legtöbbet megtette, amit a losonciak szeptember 10-i segélyt kérő levelének vétele után is hasonló mértékben igyekezett folytatni.

84 A városban uralkodó általános helyzetre is jellemző Pruszkay Dénes „tábori koródái felügyelő" 1849. augusztus 30-án kelt beadványa a városi választmányhoz: „A tisztelt Választmánynak a szenvedő emberiség erányába folyton tanúsított részvéte eránt meggyőzetve lévén, bizton járulok a t. Választmányhoz kérésemmel, legkisebbé sem kétkedve az eránt, hogy kérésem elhangozva,, méltánylatot s kihallgatást ne nyerjen. Ezek folytán, miután a t. Választmány minden egyes tagjának tudomása van, miként a helybeli tábori koródában még folyton számosabb, édes hazánk oltamára magukat leginkább önként feláldozott honvédek többnyire nehéz sebekben sínylenek, kik megrongált egészségük valamint gondos ápolást, úgy szükséges élelemmeli pontos ellátást igényel, hogy ez ideig szükség nem volt, biztosítom a t. Választmányt, — ámde jelenben — habár a koródának elégséges pénze van, mégis e reánk nehezült szerfelett mostoha időben — a kezemnél lévő magyar bank jegyekért egy garas árát sem lehetvén vásárolni, a koródái kamara csak tisztán üres, sőt a tegnap és mai szükséget is már egy nemes keblű nő jótékony adakozásából bírtam egyedül pótolni: Minthogy ezek szerint a fen áUó szükséget egy általában