Balassagyarmat története 896–1962 (Balassagyarmat, 1977)

A TÁJ TERMÉSZETI FÖLDRAJZA - IV. AZ 1848—1849-ES FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC

Véreket és a hadipénztárt. Amikor pedig a templomokra kitűzték a magyar lobogót, fellélegzett a város. A fiatalság végigjárta az utcákat, és a közismer­ten reakciós magatartásúak házánál hazafias indulókat énekelt. Április 13-án a gerillák a katolikus plébánián megtalálták a bujkáló Thuránszky Kristóf ügyvédet. Először a megyei börtönbe vetették, majd pedig Egerbe szállították. 73 Kossuth Lajos 1849. április 4-én nevezte ki Repeczky Ferencet Nógrád vár­megye kormánybiztosává. Repeczky egyike volt ezen időszak legerélyesebb és legradikálisabb szereplőinek. Április 14-én Egerben kelt rendeletével a megyei választmány székhelyét Balassagyarmatról Losoncra helyezte át. En­nek az volt az egyik oka, hogy a nógrádi radikálisok véleménye szerint Balassagyarmat lakossága nem állt ellen kellőképpen a megszállók törvény­ellenes követelményeinek és így elvesztette jogát arra, hogy megyeszékhely legyen. A másik ok ennél sokkal reálisabb, mert azon alapult, hogy a Balassa­gyarmaton székelő — és a császáriaknak hűségesküt tett — megyei választ­mány kezébe nem lehet letenni a függetlenségi politikának megfelelő ügyinté­zést. Repeczky ezt úgy fejezte ki rendeletében, hogy a megyszékhelyt „ideig­lenesen, politikai tekintetben" helyezték át Losoncra. A város vezetőit is súlyosan érintette ez az április 14-i rendelet, mert állá­suktól felfüggesztette mindazokat a mezővárosi és községi elöljárókat, akik „hódolatot indítványoztak, pártoltak, aláírták, esküdtek hazájuk ügye ellen és hódolatukat a haza ellen tettleg eljárásukkal fel is használták". A város vezetői a kényszemek engedve és a megyebizottság példáját követve, a fentebbieket valóban részben mind megtették, részben mind ennek a megtételét — had­seregellátás biztosítása, fegyverbeszedés stb. — rájuk lehetett fogni. A súlyos helyzet megbeszélése és megoldása céljából ezért április 22-ére népgyűlést hívtak össze, amikor az ellenséges kiadványokat is összeszedték, hogy az április 25-i losonci megyei választmányi ülésen azokat átadják. 74 Ezen a vá­lasztmányi ülésen mutatta be Tajthy főbíró a balassagyarmati küldöttség élén a 22-i népgyűlés hódoló nyilatkozatát: „Alulírott Balassagyarmat Városa és Elöljárói, úgy összes polgár lakosai, valamint ekkoráig is lelkünkben édes Ha­zánk igaz fiai voltunk, de a Német Hadsereg és királyi biztos B. Majthényi László által Ferencz József ausztriai császár részére hódolatot tenni kénysze­rítvén, most annak ezennel ünnepélyesen ellent mondunk, kényszerített Írá­sukat megsemmisítjük, — édes Hazánknak s a Honvédbizottmányi Kormány­zatnak tiszta szívvel és lélekkel hódoló nyilatkozatot teszünk; annak rende­leteit minden tehetségünkből pontosan teljesíteni legfőbb kötelességünknek es­mérjük." A kormánybiztos a választmányi ülést követő losonci népgyűlésen jelentette be a Habsburg-ház április 19-i detronizálását. A jelenlevők — köz­tük a balassagyarmati küldöttség is — megesküdtek, hogy a haza függetlenége mellett kitartanak. A kormánybiztos új nemzetőri toborzást hidetett meg és annak irányítását Freyburg Lajos őrnagyra bízta. Májusban Kossuth felhívására az országban mindenütt függetlenségi nép­ünnepélyeket tartottak. A május 22-én Losoncon rendezett ünnepélyen Balassa­gyarmat ismét képviseltette magát. Városunk 30-án tartotta meg a maga ün­nepélyét. A vásártéren (a mai Palóc-liget) rendezett sátoros, istentiszteletes ünnepségen Repeczky kormánybiztos is megjelent. Június 29-én kapta meg a város főbírája Szemere belügyminiszter felhívá­sát, amely szerint „a hazát a muszka beáramlás által" veszély fenyegeti, s ezért a keresztes háború megindítása iránt kiadott kormányfelhívásokból 10 pél-

Next

/
Thumbnails
Contents