Jakab Sándor: Nógrád megye története IV. 1944–1962 (Salgótarján, 1973)

A FELSZABADULÁSTÓL A SZOCIALISTA FORRADALOM GYŐZELMÉIG 1944—1948

magatartására az is, hogy a tavasz folyamán nem egy helyen a papok arra szólították fel a kisgazdapártból kilépőket, hogy a baloldali pártok közül az SZDP-t válasszák.

213 Az SZDP-nek kétségkívül sikerült is tagjainak számát falun gyarapítania, de a pártlétszám növekedése még sem itt volt a legszembetűnőbb, hanem elsősorban Balassagyarmaton, ahol a tisztviselők, értelmiségiek áramlottak be a pártba.

214 Az SZDP-nél is érezhetőbb volt azonban az NPP falusi tömegbefolyásának gyarapodása. Az NPP megyei vezetői az MKP-val elég jó kapcsolatot tartottak fenn. A két párt képviselői szorosan együttműködtek nemcsak a törvényhatóságokban, hanem az UFOSZ-ban is. 1947 áprilisában éppen az NPP képviselői javasolták, hogy a már 30 ezer főt számláló szervezet vezetőit vonják be a pártközi tanácskozásokba is. Ez a javaslat a kommunista párt támogatása ellenére sem valósulhatott meg az SZDP és a FKGP tiltakozása miatt.

215 A kisgazdapárti tagság átáramlása az NPP-be már februárban megkezdődött, de csak áprilisban és májusban öltött komolyabb méreteket. Április folyamán a párt 28 községben rendezett tagtoborzó gyűléseket. A kisgazdapárti tagság egy részét az sem tudta megakadályozni az NPP felé való fordulásában, hogy a papság és a kisgazdapárti funkcionárusok célzatosan rémítgették őket: az „NPP a kommunista párt fiókja " — mondták.

216 Figyelemreméltó állomása volt az NPP tekintélye növekedésének, hogy a parasztok mellett az értelmiségiek körében is kezdett a párt népszerűbbé válni. Ezt jelezte tulajdonképpen a májusi balassagyarmati gyűlés, ahol a felszabadulás óta a legtöbben vettek részt parasztpárti rendezvényen a városban.

217 A kommunista párt 1947. február 16-án a II. megyei pártkonferencián vitatta meg a politikai helyzetet és szabta meg a kommunisták teendőit a megyében. A pártkonferencia erőteljesebb lépéseket és intézkedéseket sürgetett a köztársaságellenes összeesküvés gyökeres felszámolása érdekében. Követelte, hogy az FKGP tisztítsa meg sorait a jobboldali elemektől és működjék együtt a baloldali pártokkal a népi demokratikus rend megszilárdítása és a 3 éves terv sikeres előkészítése érdekében. Állást foglalt a forint értékállóságát biztosító intézkedések és az ipari termelés — mindenekelőtt a széntermelés — növelése mellett. Indítványozta, hogy a kiosztott földek telekkönyvezését 1947. júliusig fejezzék be a megyében; ugyanakkor járásonként „növénynemesítő és traktorgyűjtő állomásokat" hozzanak létre; fordítsanak nagyobb figyelmet a növény- és állatnemesítésre, az állategészségügyre.

218 A konferencia jelentős megyei esemény volt nemcsak az összeesküvés utáni erőviszonyok és teendők felismerése szempontjából, de mind többek számára segítette elő annak felismerését, hogy az MKP lényegében az egyetlen párt, amely a bonyolult politikai viszonyok közepette is nagy gondot fordít a gazdasági kérdésekre, a dolgozó nép életszínvonalára. A kommunista párt különösen a 3 éves terv népszerűsítésével, a megyei 3 éves terv kidolgozásának kezdeményezésével igyekezett megteremteni a politikai kibontakozás gazdasági feltételeit. 1947 tavaszán—nyarán a kommunista pártalapszervezetek számba vették az előttük álló legfontosabb gazdasági, társadalompolitikai feladatokat, összeállították mind a termelés, mind pedig a dolgozók szociális, kulturális ellátottsága fejlesztésének programját. Az MKP salgótarjáni városi szervezetének