Jakab Sándor: Nógrád megye története IV. 1944–1962 (Salgótarján, 1973)
A FELSZABADULÁSTÓL A SZOCIALISTA FORRADALOM GYŐZELMÉIG 1944—1948
helyességét támasztotta alá, hogy a sziráki járásban a járási titkárral az élen sok kisgazda párttag átlépett az MKP-ba. Csábi Pál, az FKGP megyei titkára levélben tudatta a pártközponttal, hogy kilép a kisgazdapártból és politikai meggyőződésből az MKP-ba kéri felvételét. A kisgazdapárt lőrinci szervezete az MKP megyei titkárát kérte fel politikai tájékoztatóra. A 250 résztvevő kétharmada paraszt volt és szinte egyöntetűen juttatták kifejezésre az MKP iránti szimpátiájukat. 205 Az FKGP megyei szervezetében megindult bomlási folyamatot az FKGP jobbszárnyához tartozó, illetőleg húzó nemzetgyűlési képviselők és helyi híveik próbálták megállítani. Balassagyarmaton az addigi vezetőséget puccsszerűen megbuktatták. Pásztor Jenő állatorvost választották meg megyei elnöknek, aki azonnal körlevelet intézett a pártszervezetekhez és abban éles hangon támadta a demokratikus rendőrséget. Ügy tüntette fel a dolgokat, mintha a köztársaságellenes összeesküvés leleplezése mit sem változtatott volna a FKGP helyzetén. Nagy János nemzetgyűlési képviselő pedig arról szónokolt a megyében, hogy az összeesküvést a baloldal azért akarja a kisgazdapárt megsemmisítésére felhasználni, mert az a magántulajdon és az erkölcs védelmezője. Szügyi Kovács László képviselő viszont azzal ijesztgette a kisgazdapárti tagokat gyűlésein, hogy az MKP-ba átlépő parasztokat megbotozzák. őrhalomban és más falvakban elsősorban az asszonyok irányában fejtettek ki igen aktív propagandát a kisgazdapárti agitátorok, hogy ellensúlyozzák a férjek, a férfiak esetleges közeledését a baloldali pártokhoz, s főleg a kommunista párthoz. 206 Az FKGP aktivitására jellemző az is, hogy április hónapban 100 helyen tartottak a megyében gyűlést. 207 A köztársaságellenes összesküvést a baloldali pártok eléggé egyöntetűen elítélték és a kizgazdapártban szemmel láthatóvá vált bomlási folyamatot saját tömegbefolyásuk növelésére igyekeztek fordítani. A szociáldemokrata párt változatlanul kommunistaellenes jelleggel folytatta nemcsak a városban, hanem most már a faluban is jelentősen kiszélesedett politikai tevékenységét. A kommunista párttal történt megállapodásokat megszegve 1947 februárjában teljesen egyoldalúan bonyolította le az ipartestületi választásokat, ezzel biztosította ott a többséget. 208 Falun pedig a szociáldemokrata szónokok arról próbálták meggyőzni a parasztokat, hogy egyedül az SZDP parasztpolitikája a helyes, mert az — a kommunista párttól eltérően — nem akar kolhozt. 209 A két munkáspárt közötti rossz viszony javítását is célozta Szakasits Árpád márciusi salgótarjáni látogatása, és az ott rendezett gyűlésen elmondott beszéde. De Szakasits beszédét éppen baloldali hangvétele miatt a jobboldali szociáldemokraták provokatív módon megzavarták. A gyűlést követően a megyei szociáldemokrata vezetők csak pártközpontjuk kifejezett utasítására vették fel újra a kapcsolatot a kommunista párt képviselőjével. 210 Valamelyes változás májusban következett be a két párt viszonyában, amikor a jobboldali megyei titkárt leváltották és Márkus Lajost állították a helyére, aki később a salgótarjáni szervezet peyerista titkárát is eltávolíttatta. 211 A két munkáspárt javuló kapcsolata azonban nem nagyon hatott ki a SZDP falusi politikájára és módszereire. A párt április folyamán a rétsági és a sziráki járásokban tartott tagtoborzó gyűléseket. Májusban megyei paraszt-aktívákat rendezett 100 fő részvételével. 212 Jellemző egyébként az SZDP
