Jakab Sándor: Nógrád megye története IV. 1944–1962 (Salgótarján, 1973)

A FELSZABADULÁSTÓL A SZOCIALISTA FORRADALOM GYŐZELMÉIG 1944—1948

lommá fejlesztésében igen nagy szerepet játszott az MKP KV 1946. szeptember 20-i felhívása, amely nemcsak a falujárás, az „aprómunka" jelentőségére hívta fel a megye kommunistáinak a figyelmét, hanem segítséget nyújtott a mód­szerek és eszközök tekintetében is. 197 Az iparmedence kommunistái iskolákat, utakat és hidakat állítottak helyre, megjavították a parasztok munkaeszközeit. Sőt, egyes helyeken, így Nagylócon még a templomot is helyreállították. A parasztok körében a kommunista falu járók ilyen tevékenysége kétségtelenül jó visszhangot váltott ki. Végső fokon erősítette az MKP szervezeti és politikai befolyását is falun. A parasztság körében megyeszerte súlyos panaszok merültek fel és nagy­nagy elkeseredést szült közöttük például a malmok rablógazdálkodása, uzso­rája. 198 Több helyütt tiltakozó gyűléseket rendeztek a kommunisták kezdemé­nyezésére és a nógrádmegyeriekhez hasonlóan csatlakoztak az MKP-nak a malmok községesítését szorgalmazó akciójához. 199 Az 1946. szeptember 9-i országos kongresszus után a megye új birtokos parasztsága egyre nagyobb érdeklődéssel fordult az újgazdák önálló, egységes szervezete felé, s egymás után alakította meg az UFOSZ helyi szervezeteit. 1946 végén Bérceién 340, Drégely palánkon 80, Cserhátsurányban 150, Dejtáron 250 taggal alakult meg az UFOSZ. 200 De hasonló létszámú UFOSZ-szervezete­ket hoztak létre a megye többi, az újonnan földhözjuttatottak által lakott köz­ségeiben is. Igaz, egyes helyeken (Becskén, Nógrádkövesden) a két munkáspárt rossz viszonya miatt hosszabb ideig nem sikerült az UFOSZ helyi szervezetét létrehozni, örhalomban az alakuló ülés az FKGP iránti bizalmát hangoztatta és nem hitt abban, hogy ez a szervezet az újbirtokosok érdekeit szolgálná. 201 Ezek az esetek azonban inkább csak kivételszámba mentek, mert az új birto­kosokat saját tapasztalataik győzték meg arról, hogy az UFOSZ-ra szükség van. Nógrádban ugyanis nemcsak a vetőmag és felszerelés hiánya miatt vol­tak komoly gondjaik az új gazdáknak, hanem a földek telekkönyvezése is igen lassan haladt előre. Olykor sem a Megyei Földbirtokrendező Tanács, sem az OFT nem orvosolta a földhözjuttatottak sérelmeit, hanem a régi birtokosok mellé álltak. (Mint korábban szó volt róla a megyeszerte ismert Thomka Lehel földbirtokosnak először 65 holdat, majd 1946 őszén 100 kat. hold földet ítélt vissza az OFT. 202 ) Az UFOSZ szervezeti fejlődésének kiemelkedő állomását jelentette az 1947. január 12-i, Balassagyarmaton megtartott megyei konferencia, amely arról adhatott számot, hogy Nógrád megye községeinek 70 %-ában létrejött az UFOSZ, és mind a megyei, mind a városi szervezetek vezetőségében többségé­ben kommunisták voltak. 203 Az MKP mellett egyébként az NPP is számottevő szerepet töltött be az UFOSZ életében a megyében. Az UFOSZ természetesen amellett, hogy az újgazdák érdekeit képviselte, sajátos összekötő kapcsot jelen­tett a parasztság és a kommunista párt között is. A parasztság magatartásában és a pártok paraszti befolyásának alakulá­sában a köztársaságellenes összeesküvés 1946 decemberében és 1947 januárjá­ban történt leleplezése lényeges változást hozott. Az MKP Nógrád megyei bizott­sága a következőképpen értékelte a helyzetet: „Az ellenforradalmi összeesküvés a parasztokat balra tolta. Erjedés van köztük. A Kisgazda Pártban ijedtség van, a bomlás jelei mutatkoznak." 204 A megyei bizottság helyzetértékelésének a

Next

/
Thumbnails
Contents