Jakab Sándor: Nógrád megye története IV. 1944–1962 (Salgótarján, 1973)

A FELSZABADULÁSTÓL A SZOCIALISTA FORRADALOM GYŐZELMÉIG 1944—1948

köztársaság, a Szovjetunió ellen, azokat bíróság elé állítják és örökre kitiltják a köztársaság területéről. Az SzlKP kassai, 1945. február végi konferenciája viszont úgy vélekedett, hogy a megszállt magyarlakta területen semminemű fasisztaellenes fegyveres harc nem folyt. Egyes antifasisztákat — kommunistákat — elvtársaknak kell tekinteni, „de szigorúan felül kell vizsgálnunk minden egyes embert, mert okunk van rá". A csehszlovák állásfoglalások, s főleg az azokat követő intézkedések értetlenséget és ellenszenvet váltottak ki a megye lakosságában. Az SzlKP felhívta a magyar nemzetiségű kommunistákat, távozzanak önként Magyarországra.

157 Ugyanakkor 1945 tavaszán megindult a „Felvidékre"-re költözött családok tömeges kitelepítése is. Az első áttelepített csoportok 1945 április közepén jelentkeztek Nógrád megyében. A drégelypalánki körjegyző jelezte, hogy 50 kg-os csomagokkal telepítik ki a magyar nemzetiségű családokat, és „igen sok esetben az is előfordult, hogy az áttelepülőket tettleg is bántalmazták".

158 Két hónap alatt 312 család települt át — zömmel azok, akik 1938 után kerültek a szóban forgó területre. A családok legtöbbje korábbi helyére, illetve rokonságához költözött. A később érkezők között azonban már számos kommunista, aktív antifasiszta és mind több olyan magyar volt, aki őslakosa volt az elhagyott területnek. A salgótarjáni 1. határportyázó század parancsnoka, Gáspár Dániel százados jelentette: „a szlovákok maguk bevallják, hogy még azokat a magyarokat is kirakják, akik nem tanúsítottak fasiszta magatartást, sem pedig szlovák érdekeket nem sértettek ... Hogy ezt megtehessék, minden magyarra kimondják a nyilas magatartást. Példaképpen felhozom, hogy 11 állítólagos nyilasról be tudom bizonyítani okmányilag, hogy kimondottan baloldaliak voltak, így bántak Békefi Endrével, aki a Vörös Hadseregben tüzérezred-parancsnok volt, vagy Horváth Lajossal, aki a SzlKP régi illegális tagjaként szerepelt. A 11 eset bizonyító okmányai nálam vannak."

159 Sajnos az ilyen esetek mind gyakoribbak lettek és mindkét oldalon erősítették a sovinizmust, a nacionalizmust, rontották a két ország kapcsolatát. 1945 nyarán a szovjet hadsereg a határellenőrzés jogát átadta a két szomszédos ország illetékeseinek. Az ezzel kapcsolatos ügyek rendezésére június közepén Besztercebányáról Balassagyarmatra érkezett dr. Miroslav Clementis. A magyar és a csehszlovák felek a tárgyaláson megállapodtak és elfogadták hogy az 1938-ban érvényben volt gyakorlatot alkalmazzák: iratokkal látják el a kettős birtokosokat, szabályozzák az állategészségüggyel kapcsolatos feladatokat és a segélynyújtást. A megállapodást mindkét részről következetesen betartották, sőt közösen léptek fel a főleg szarvasmarhát és gabonát csempészőkkel szemben.

100 1946 elején indultak meg a tárgyalások és vegyes bizottság alakult a lakosságcsere lebonyolítására. Június 25-én a csehszlovák szervek előterjesztették a magyar kormánynak 95 421 Csehszlovákiába önként áttelepülni szándékozó szlovák nemzetiségű lakos névjegyzékét, és kb. két hónap múlva, 1946. augusztus 26-án pedig mintegy 105 000 magyar névjegyzékét, akiket magyar-