Jakab Sándor: Nógrád megye története IV. 1944–1962 (Salgótarján, 1973)
A FELSZABADULÁSTÓL A SZOCIALISTA FORRADALOM GYŐZELMÉIG 1944—1948
A széncsata — minden nehézség ellenére — eredményesen zárult. Elsősorban erkölcsi, politikai vonatkozásban. Az MKP felhívása nyomán megindult munka újból megmutatta, hogy a kommunistáknak jelentős befolyásuk van a bányászok között, s igazolta, a párt helyesen fejezte ki a bányák dolgozóinak akaratát. Eredményes volt továbbá abban is, hogy a fizikai és műszaki dolgozók a feladat végrehajtása során közeledtek egymáshoz. A bányászok többségében megerősödött az a tudat, hogy szükség van a műszakiakra, ők viszont látták, hogy újszerű munka kezdődött, amely ledönti a régi szokásokat, megkötöttségeket. A tőkés magánvállalkozók kezén a szénbányászat válságba jutott. 1945 szeptember havában a termelés országosan 1748 vagon volt, ami októberre 1631 vagonra, novemberben pedig 1663 vagonra csökkent — s ha nincs széncsata, az ország egész gazdasága összeomlott volna. 1 '' 8 A helyzet arra intett, ki kell venni a bányákat a tőkések kezéből. A bányák államosítása a Függetlenségi Front programjának egyik fontos követelése volt: „Állami tulajdonba kell venni a föld mélyének kincseit és azokat az iparvállalatokat, amelyeknél a közérdek a nyerészkedés kiküszöbölését követeli meg: a villanytelepeket, a kőolajforrásokat, a bauxit, a szén és ércbányákat". 149 De szerepelt ez a követelés abban a közös kiáltványban is, amelyet a koalíciós pártok az 1945-ös nemzetgyűlési választások előtt intéztek az ország népéhez a választások után létrejövő kormány programjára vonatkozóan. A szénbányák melléküzemeikkel együtt 1946. január elsejével állami kezelésbe kerültek. Az államosításról szóló törvényjavaslat parlamenti vitája 1946. május 23-án kezdődött. A második világháború után ez volt az első államosítási törvényjavaslat. 150 Beható vitában a parlament a törvényjavaslatot elfogadta és kimondta: „A szénbányák államosítása szerves része annak a nagy politikai, gazdasági, társadalmi átalakulásnak, amelynek megvalósítása a fiatal magyar demokrácia célja, s amelynek a rendkívül nehéz körülmények között eddig elért legfontosabb eredményeivel vetekszik fontosságában a jelen törvényjavaslat. Viseljük a nélkülözéseket, az élelmezési nehézségeket és ruházkodási gondokat odaadással, mert boldogabb Magyarországhoz csak áldozatokkal juthatunk." 151 Az állami kezelésbe vétel, illetve államosítás megszüntette a nógrádi szénmedence három nagy tőkés vállalkozása: a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt., és a hozzá tartozó Vízválasztói Erőmű-telep), a Nagybátony—Újlaki Egyesült Iparművek Rt., a Rimamurány—Salgótarjáni Vasmű Rt. önálló létezését. Ezzel az egész szénmedence egységes irányítás alá került és Magyar Állami Szénbányák (MÁSZ) II. Nógrád—Heves Bányakerületi Igazgatósága név alatt kezdte meg tevékenységét. Az államosított salgótarjáni bányaigazgatóság 6 körzettel (zagyvái, pálfalvi, kisterenyei, mizserfai, nagybátonyi, rózsaszentmártoni) működött. 152 A szénbányák államosítása bizakodást keltett és jobb munkaszellemet alakított ki a bányászok között mind Nógrádban, mind országosan. A Népszava 1946. május 26-án vezércikkben köszöntötte az államosítást és a bányászgondolkodást tolmácsolva írta: „Ujabb lépés, az ő gondját, az ő munkáját, köte-
