Jakab Sándor: Nógrád megye története IV. 1944–1962 (Salgótarján, 1973)
A FELSZABADULÁSTÓL A SZOCIALISTA FORRADALOM GYŐZELMÉIG 1944—1948
vet a feudális és fasiszta reakció 25 éves politikájának, amely a paraszti tömegeket, a városi munkásokat igyekezett szembeállítani." 102 A Magyar Kommunista Párt májusi konferenciája — amely az újjáépítést a „fiatal magyar demokrácia tűzpróbájának" tartotta —. kijelölte a legsürgősebb feladatokat: a vasút és a posta helyreállítását, a megrongált bányák, rombadőlt gyárak felépítését, valamint a mezőgazdasági gépipar termelésének a megindítását. A májusi kommunista pártértekezlet újabb lendületet adott az újjáépítésnek, a termelés fokozásának Nógrád megyében is. De figyelemreméltó szerepet töltött be a széntermelés fokozásában a május 11—12-i országos bányászkongresszus is, amelynek résztvevői a bányászok ellátásának biztosításával, a bányászat munkaerőhelyzetének javításával foglalkoztak elsősorban és felhívással fordultak a magyar társadalomhoz: aki csak tud, jelentkezzék bányászmunkára! 103 A májusi konferencia határozatait a Nógrád megyei kommunisták megyei aktívaülés keretében ismerték meg, és ennek alapján a vasút helyreállítására, a széntermelés fokozására, az üzemi pártszervezetek létrehozására és az üzemi társadalmi élet fellendítésére irányították figyelmüket, összpontosították az erejüket. 10 ' 1 „Az üzemekben beszámoltunk a konferencia határozatáról — írta később jelentésében az MKP megyei bizottsága •— az újjáépítéssel kapcsolatosan. Ezeken a gyűléseken megszerveztük a munkásokat olyan értelemben, hogy például a Kisterenye—Homokterenye közötti vasút szakaszát már újjáépítették. Azon kívül 300 főből álló létszámot adtunk a vasút igazgatóságának, akik a vasútépítésre jelentkeztek. Somoskőújfalu állomáson lévő lakatosműhely 10 kocsi megjavítását ajánlotta fel, ezen kívül az állomáson lévő rossz vagonok kijavítását vállalták elvtársaink." 105 A konferencia határozatainak sikeres végrehajtása érdekében megalakult több vasutas pártszervezet. Az üzemi pártszervezetek vezetőségében a vasút helyreállításáért felelősöket jelöltek ki. Gondoskodtak szakmunkásokról és anyagokról. Tevékenységükről rendszeresen számot adtak a városi, megyei pártvezetőségnek. Végül is az országos pártértekezleten kiadott jelszónak — „Arccal a vasút felé" •— megfelelően Nógrádban a vasutak helyreállítását sikerült társadalmi üggyé tenni. De hasonló erőfeszítések történtek a bányák munkaerőhelyzetének a megjavítása érdekében is. Sőt, a megyei ipari üzemek munkásai mellett Csepelről, Angyalföldről és más budapesti üzemekből is szép számmal jelentkeztek a bányába dolgozni. 100 1945 júniusában a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. termelése 857 000 q-t ért el, amiből a Nógrád megyei bányákra 416 000 q jutott. Ez a teljesítmény az 1944. júniusi termelésnek ugyan mindössze 40 %-a, de a Dorogi Igazgatóság ekkor még csak 26 %-át, Várpalota — a felszabadulás is később volt — pedig csupán 17 %-át teljesítette az előző év hasonló időszaka termelésének. A májusi pártértekezlet után a medence széntermelése fokozatosan emelkedett: júliusban a napi termelés 2310, októberben 2980, decemberben pedig 3300 tonna volt. 1117 Év végére a termelés összvolumene 749 550 tonnát tett ki a nógrádi medence viszonylatában, bár a bányászok száma 7860 főre emelkedett, így az egy főre eső teljesítmény a napi 4,57 q-val még mélyponton volt. (1940-ben Nógrádban egy műszak alatt egy fő 5,9 q szenet termelt.) Az acélgyárban még 3* 35
