Jakab Sándor: Nógrád megye története IV. 1944–1962 (Salgótarján, 1973)

A FELSZABADULÁSTÓL A SZOCIALISTA FORRADALOM GYŐZELMÉIG 1944—1948

Az 1945. évi földreform során Nógrád megyében 22 081 fő részesült földjuttatásban. Mégpedig 3215 gazdasági cseléd, 6428 mezőgazdasági munkás és 6378 törpebirtokos. Az újgazdák birtokrészesedési aránya a következő képet mutatta:

100 földet kapott Fő % 0—1 7153 32,4 1—2 5134 23,2 2—3 3623 16,4 3—4 2259 10,2 4—5 1691 7,7 5—6 966 4,4 6—8 749 3,4 8—10 313 1,4 10—15 180 0,8 15 felett 13 0,1 A földreform végrehajtása jelentős mértékben átalakította a megyei birtokviszonyokat is. Érezhetően csökkent a nincstelenek, az agrárproletariátus száma, ugyanakkor növekvő szerepet töltött be a kisparasztság a megye mezőgazdaságában. A megyei birtokarányok alakulása a földreform végrehajtása után:

101 A gazdaságot megoszlása termőterülete száma kat. holdban kat. hold (szántó) 0—3 31 006 65 921 3—5 7 519 30 917 5—10 8 903 63 699 10—20 3 343 46 272 20—25 254 5 718 25 kat. hold felett 97 3 269 Összesen 51 122 215 796 A nagy per tehát eldőlt mind Nógrádban, mind országosan. Az első nagy társadalmi, politikai, gazdasági sikerben a kommunista célkitűzések váltak valóra. A földreform ,,az egész magyar dolgozó nép, a magyar demokrácia történelmi jelentőségű győzelme... — vonja meg a kommunista párt a földreform mérlegét a májusi pártértekezleten. — Fordulat a magyar történelemben ... Végrehajtása biztosítja a magyar demokrácia győzelmét és a feudális reakció restaurációs kísérleteit szinte eleve lehetetlenné teszi... Történelmi jelentőségű, hogy szilárd alapokra helyezi a munkás-paraszt szövetséget, véget