Jakab Sándor: Nógrád megye története IV. 1944–1962 (Salgótarján, 1973)
A FELSZABADULÁSTÓL A SZOCIALISTA FORRADALOM GYŐZELMÉIG 1944—1948
rendkívüli idők, az életben maradás törvénye adta tehát az üb-k kezébe a kezdeményezés jogát. Éppen ezért maguk a tőkés megbízottak is — érdekeikkel ellentétben — rákényszerültek az üzemi bizottságok igénybevételére, szükség volt intézkedéseikre. Az üb-k vállalták az üzemi ellátás megszervezését, biztosítását — mindazon következményekkel együtt, amivel az ilyen munka ínséges időben, háború sújtotta országban együtt jár — holott erre a gyárak, a bányák vezetőit kellett volna kötelezniük. Annál is inkább, mert mind a Rimamurányi Vasmű Rt. salgótarjáni acélgyára, mind a Salgótarjáni Kőszénbánya igazgatósága a felszabadulás időpontjáig jól szervezett élelemtári hálózattal, hozzáértő szakemberekkel, apparátussal és kapcsolatokkal rendelkezett. Hasonlóképpen kényszerűen eltűrték az üb-k közbenjárását a termelés megindításához szükséges tőke, a munkásfizetésekhez szükséges pénz biztosításánál is. 1945 márciusában Salgótarján város polgármesterének vezetésével az üzemek nagyszámú küldöttsége Debrecenben járt az Ideiglenes Kormánynál, hogy induló tőkét szerezzen. Küldetésük eredményeképp 10 millió pengő hitelt kapott a város, amit az üzemek nagyságának megfelelően osztottak el. 76 1945. július 7-én pedig a bányaigazgatóság mellett működő 7-es bizottság háromtagú küldöttsége járt az iparügyi miniszternél, hogy a bérfizetéshez szükséges 17 millió pengőt megkapják. (A minisztertől azonban most csak 4 milliót kaptak és Császár Pálnénak, a bányaigazgató feleségének — aki jól ismerte Dalnoki Miklós Béla miniszterelnököt — közbenjárásával a Minisztertanács adott még 1 millió pengőt.) Ezek az akciók természetesen a tőkés pozíciókat gyengítették, és a népi bizottságok szerepét erősítették az üzemben. Úgyhogy, amikor dr. Reiman Ernő vezérigazgató tudomást szerzett az esetről, mármint, hogy az iparügyi miniszter a salgótarjáni munkásságnak több részletben 9,2 millió pengőt folyósított, mégiscsak kérte annak megszüntetését. 77 Továbbá úgy igyekezett az igazgatóság saját javára fordítani a kezdvezőtlen helyzetet, hogy a hiányosságokért, hibákért, késésekért az üb-re hárította a felelősséget, amit annál is inkább tehetett, mivel a dolgozók előtt egyre több kérdésben az ab jelent meg, ő testesítette meg az üzem vezetését. Az üzemi bizottságok nagyon eredményesen tevékenykedtek a termelés, a munkafegyelem, a szociális és az egészségügyi feladatok megszervezése, illetőleg megoldása terén is. A FÖLDREFORM VÉGREHAJTÁSA. AZ ÚJJÁÉPÍTÉS ELSŐ LÉPÉSEI A FELSZABADULÁS UTÁN A falu téli élete a szokásosnál élénkebb, mozgalmasabb volt. Ismertté vált a Függetlenségi Front nyilatkozata. A program, különösen a nagybirtokok felosztásának ígérete, az iparvidéken követeléssé fogalmazódott, máshol inkább óhajnak, közeli álomnak tűnt. A Salgótarjáni Nemzeti Bizottság már 1945. február 28-i ülésén állást foglalt a nagybirtokok felszámolása mellett. Addig is azonban, amíg a nagybirtokok felosztása ténylegesen nem kezdődött meg, átgondolt munkával készültek ennek a feladatnak a megoldására és a tavaszi mezőgazdasági munkák megkezdésének biztosítására. A gazdasági felügyelőség dolgozói szekereken és gyalog járták a megyét, hogy képet alkossanak a
