Jakab Sándor: Nógrád megye története IV. 1944–1962 (Salgótarján, 1973)

A NÉPHATALOM MEGSZILÁRDULÁSA ÉS A SZOCIALISTA ÉPÍTÉS ÁLTALÁNOS FELLENDÜLÉSE AZ ELLENFORRADALOM LEVERÉSE UTÁN. A SZOCIALIZMUS ALAPJAINAK LERAKÁSA 1957—1962

lődésünk e legfontosabb területén nem értük el a magunk elé tűzött célokat, s nem egy esetben az országos szint alatt vagyunk".

170 A lemaradás oka az volt, hogy a beruházások elsősorban a termelés tárgyi feltételeinek megteremtését szolgálták és igen alacsony — 1958-ban pl. 20 % — volt az értéke a technika fejlesztését közvetlenül szolgáló gépi beruházásoknak. Az MSZMP Központi Bizottságának 1959. márciusi határozata célul tűzte ki, hogy már 1959-ben érjük el a szocialista ipar egyes területein össztermelésben azt a színvonalat, amelyet a 3 éves tervben 1960-ra irányoztunk elő. Ehhez az éves tervek 4 %-os túlteljesítésére volt szükség. A párthatározat felhívása nyomán az MSZMP VII. Kongresszusa tiszteletére hatalmas méretű munkaverseny bontakozott ki a megyében, amelyben a munkások 60 %-a konkrét vállalást tett. A kongresszusi munkaverseny beindulásával 1959 májusától a szocialista munkaverseny új formája alakult ki, a szocialista brigádmozgalom. Az új tartalommal, a „szocialista módon dolgozni, tanulni, élni" jelszóval jelentkező munkaverseny 130 brigáddal indult és egyre inkább tömegmozgalommá vált. 1959 végén már 225, 1960-ban pedig 300 brigád küzdött a szocialista címért 2566, illetve 3500 résztvevővel. (A szocialista címet elért brigádok száma 1959-ben 18, 1960-ban 53 volt, és először 120, majd a következő évben 700 brigádtag kapta meg a kitüntető címet."

171

) A megújuló munkaversenyben a brigádok nem egyszerűen a termelés mennyiségi növelését vállalták, hanem tagjaik jó munkára, szocialista erkölcsre, közösségi gondolkodásra, kulturálódásra, szakmai és általános ismereteik bővítésére nevelését. Az MSZMP VII. Kongresszusa — 1959 november végén, december elején — megerősítette a szocialista építés meggyorsításáról hozott korábbi határozatot és fő célul jelölte meg a szocializmus alapjai lerakásának befejezését. Állást foglalt az új ötéves terv kidolgozása mellett és megszabta e terv fontosabb célkitűzéseit. A kongresszus a 3 éves tervet csak ott tartotta célszerűnek mennyiségileg túlteljesíteni, ahol a külföldi piac lehetőségei adottak voltak és ahol a szükséges anyag rendelkezésre állt. Ezzel összefüggésben külön is aláhúzta, hogy a termelés gazdaságosságát figyelmen kívül hagyni nem szabad.

172 A Központi Bizottság 1959. márciusi határozata, illetve a VII. Kongresszus iránymutatása alapján a megyei pártbizottság az alábbiakban körvonalazta az ipar területén a legidőszerűbb feladatokat: A szénbányászatban tovább kell növelni a kitermelt szén kalóriaértékét. A munka hatékonyabb szervezése és egyéb intézkedések révén el kell érni, hogy emelkedjék a termelékenység és csökkenjen a szén önköltsége. Foglalkozni kell a nógrádi szénbányászat jövőjének kérdésével és a szén leghatékonyabb felhasználási módjának kutatásával. Szervezettebbé kell tenni a geológiai kutatásokat. Az iparban jelentős lépést kell tenni a műszaki színvonal fejlesztése terén. Ennek érdekében meg kell szüntetni a beruházások, a felújítások terén tapasztalható lemaradást és a műszaki fejlesztés céljára rendelkezésre álló összegeket minél ésszerűbben kell felhasználni.

173 A megyei pártértekezlet tehát újból aláhúzta a műszaki fejlesztés rendkívüli fontosságát. Tette ezt azért, mert a termelés minőségi követelményeinek előtérbe állításával egyre jobban kiütközött a megye gazdaságának, illetve iparának, technikai állapotának súlyos elmaradottsága, a munkafolyamatok gé-