Jakab Sándor: Nógrád megye története IV. 1944–1962 (Salgótarján, 1973)
A FELSZABADULÁSTÓL A SZOCIALISTA FORRADALOM GYŐZELMÉIG 1944—1948
be a vagonokba. 10 vagonnyi gépből ötöt raktak be és a felrakott áruból többek között 1 láda gépszíjat is visszahoztak. 37 A tűzhelygyárban Bozó György és Sulyok Sándor irányították a gépek elrejtését. A vagonokba való rakodás helyett a gépek egy részét az öntöde homokjába rejtették, amit pedig a vagonokba tettek, éjjel kirakták. 38 Az acélgyáriak a generátor gerjesztőjét, a szelepházat és a mérőműszereket leszerelték, majd a gyár műszaki titkárával egyetértésben a gyár kavicsbányájában rejtették el. Megmentettek még 1,5 vagon anyagot: ferrosziliciumot, mangánt, nikkelt, 15—20 q hegesztőpálcát stb. 39 A vasötvözetgyárban a gyár leszerelésének megkezdése után az emberek nem jelentek meg munkahelyükön, hanem elrejtőztek a hegyekben, az erdőkben, így akadályozták, illetőleg lassították a leszerelés tervezett ütemét/' 0 A gyárakból leszerelt és elszállított gépek megmentésében jelentős szerepet játszottak a Szlovákiában harcoló partizáncsoportok, amelyek a Losonc— Besztercebánya—Ruttka vasútvonalakon és másutt, alagutakat, valamint hidakat robbantottak fel, vonatokat támadtak meg, s ezzel akadályozták a Németországba történő szállításokat. A mezőgazdaság háborús kára is nagy volt, bár kisebb az iparénál. A háborús cselekmények késő ősszel, a betakarítás után zajlottak le a megyében, ezért a fasiszták a magtárakban felhalmozott termékeket szinte teljesen el tudták szállítani. A kár nagyságában közrejátszott az is, hogy Nógrád megyében az állatsűrűség valamivel magasabb volt az országos átlagnál, s az állatállományt mindenütt jóval nagyobb kár érte, mint a növénytermelést. Az állatállomány veszteségeit az alábbi kimutatás szemlélteti/' 1 Év Szarvas-Ebből Sertés Ebből Ló Ebből Juh Ebből marha tehén koca kanca anyajuh 1935 38 959 17 714 90 590 13 383 18 471 7105 81 287 34 055 1945 21 683 11 673 19 764 4 425 5 059 3710 2 863 — A fentiekből kitűnően tehát különösen a juh-, ló- és sertésállomány szenvedett érzékeny veszteséget. A növénytermesztésben és az állattenyésztésben keletkezett károk miatt a megye közellátási helyzete rendkívül aggasztóvá vált, főleg a városokban és az iparvidéken. Salgótarjánban majd 20 000 lakos élelmezésére 1945 februárjában búzából mindössze 24 000 kg állt rendelkezésre. A városnak cukorkészlete egyáltalán nem volt. A csecsemők tej ellátását is a városban maradt 94 tehénnek kellett volna biztosítani. Zsírból mintegy 30 kg, szalonnából pedig összesen 130 kg volt raktáron/' 2 (Ugyanakkor a város egy havi csökkentett zsiradék szükséglete 8 q zsiradék volt.) A mezőgazdaság háborús kárainak enyhítését és az ellátás megjavítását nehezítették a mezőgazdasági gépekben és az élelmiszeriparban keletkezett veszteségek is. A malmok túlnyomó többsége szén, áram, vagy hajtószíjak hiányában nem működött. Az igavonó állatok (ló, ökör) száma nagymértékben csökkent. A megyében 1945-ben 351 db traktor maradt, de ezek nagy része 2 Nógrád megye története 17