Jakab Sándor: Nógrád megye története IV. 1944–1962 (Salgótarján, 1973)
A FELSZABADULÁSTÓL A SZOCIALISTA FORRADALOM GYŐZELMÉIG 1944—1948
kemence 3750 kW teljesítményű nagy transzformátorát, valamint a segédüzemi és világítási hálózat 80 kW teljesítményű transzformátorát. Az energiatermelési és -szolgáltatási részek megbénításán túl a legnagyobb kárt az elektromos motorok, gépek és meghajtószíjak elhurcolásával, illetve tönkretételével okozták. A salgótarjáni üveggyár kiürítési biztosainak a gyár címére küldött jelentésében az áll, hogy „a gépeket csak egészében tanácsoljuk kivinni, nem pedig részben, mert a részek elvesznek és akkor a gépek többé nem használhatók". 2/l Ilyen értelmű utasítást kaptak a többi üzemek is, amit a kiürítést végző alakulatok, megbízottak persze igyekeztek teljesíteni. Az acélgyárból zárt vonatban 456 890 kg gépet, alkatrészt stb. vittek el. A gyár 635 villamos mortorjából 485 darabot szállítottak el, az üzemben maradt motorokat pedig megbénították. Ugyaninnen elhurcoltak 44 szerszámgépet, 483 egyéb termelő gépet, 2 villamoskemencét, 2 villamos-lágyítóüstöt, hengerállványokat, több láda villamos és gőzüzemi gépekhez szükséges műszert és mérőt. 25 A bányától 500 villanymotort és sok szivattyút szállítottak el. A zagyvapálfalvi üveggyár kára a 6 húzógép elszállításából eredt. A tűzhelygyárból kb. 40 vagonnyi anyagot, alkatrészt és gépeket szállítottak Nyugatra. A Hungária Villamossági Rt.-t 26 településen érte transzformátor kár. A salgótarjáni üveggyárban leszerelték és elszállították az Owens automata üveggyártó gépet, és ezen felül még öt vagonnyi különböző gépet. A bénítás módjára jellemző: az üveggyárból 1 láda, a pásztói járásban levő malmokból pedig 500 méter gépszijat vittek el. 20 Az üzemek bénításához tartozott a tartalékalkatrészek és az alapanyagkészletek elhurcolása, illetve megsemmisítése. Az acélárugyárból 1450 db kemencetéglát, más üzemekből kenőolajat, izzólámpát, köszörűkorongot, golyósés görgőscsapágyakat szállítottak el. 27 A bénítást irányító, illetve végrehajtó szervek, alakulatok az anyagi eszközök elszállításán, illetve megsemmisítésén túl egyéb műszaki értékek használhatatlanná tételéről is gondoskodtak. Az acélgyárból elvitték a gyár alapításától gyűjtött és rendszerezett 16 ezer darabból álló műszaki rajzgyűjteményt. Elszállították a gyár összes gépeiről, kemencéiről és egyéb berendezéseiről, valamint épületeiről és szerszámairól készült vázlatokat. 28 Ennek értéke gyári szempontból alig felbecsülhető. Ilyen jellegű károk még más üzemeket is értek. A német hadvezetőség követelésére a magyar honvédelmi és üzemi szervek parancsot adtak a műszakiaknak és a szakmunkásoknak a Nyugatra való távozásra. Az 1940-es években már nem engedtek német kemence-kőműveseket Magyarországra dolgozni. A salgótarjáni üveggyár katonai parancsnoka a szlovákiai munkások hazatelepítését is elrendelte. 1944. október 16-án a gyár német állampolgárságú igazgatója is eltávozott. 1944. november 30-án a salgótarjáni bevonulási központ illetékesei — általános mozgósítással — sokezer bevonulási parancsot adtak ki. Megfélemlítéssel, rábeszéléssel igyekeztek minél több szakembert Nyugatra irányítani. Az acélgyárban mindössze 300 dolgozó maradt néhány műszaki alkalmazottal. A bányamérnökök fele Nyugatra távozott. 29
