Jakab Sándor: Nógrád megye története IV. 1944–1962 (Salgótarján, 1973)

A SZOCIALIZMUS ÉPÍTÉSÉNEK KEZDETE, ELLENTMONDÁSAI 1948—1956

cot a bírálók megvédéséért, s helyettünk pártunk Központi Vezetőségének kellett megvédeni őket."

89 A júniusi határozat utáni felszabadultabb politikai légkörben a megye pártszervezeteinek és párttagjainak aktivitása bizonyos mértékig megnövekedett. A párttagság 90—95 %-a megjelent a taggyűléseken, igen sokan mondták el véleményüket. A munkásgyűléseken, a dolgozókkal való személyes találkozásokon nyíltabban kerültek szóba a „kényes" kérdések, a gondok és az aggodalmak is. Minden szinten bátrabban tárták fel a pártszervezetek munkájuk fogyatékosságait. A megyei pártbizottság az alapszervi munka fejlődésévei azonban nem volt megelégedve: „Az alapszervezetek nagy részénél nem tud. juk még elérni, hogy a titkárok támaszkodjanak a megválasztott vezetőség, a párttagság egészének véleményére ... A bírálat terén elért eredmények is még csak kezdetlegesek. Nem követi a bírálatot a megfelelő intézkedés. A felvetett hiba sok esetben továbbra is megoldatlan marad ... A megyei bizottság brigádokat alakított, melyek hosszabb időn át segítették egy-egy területen a pártmunkát, az új munkastílus meghonosítását. Segítő ténykedésük során azonban — a megyei pártválasztmány kritikája szerint -— „legtöbb esetben csak gyakorlati szempontból vizsgálták az egyes feladatok végrehajtását", az eszmei-politikai támogatás elmaradt. Ugyancsak a tartalmasabb alapszervi vezetőségi munka kialakítását célozta a központi kezdeményezésre kiépített járási instruktori hálózat, amely azonban alapvetően szintén operatív feladatokat látott el. 1954 elején 26 instruktor dolgozott a megyében.

90 A politikai fordulatot követő mozgalmasság azonban a pártszervezetek életében csakhamar megtorpant. „A Központi Vezetőség határozatának megtárgyalása utáni taggyűléseken — állapította meg 1953 októberében a párcválasztmány egyik tagja — már visszaesés mutatkozik a területen ... A mostani beszámolók már nem vetették fel úgy a hiányosságokat, nem voltak önkritikusak és a tagság érdeklődése is hanyatlott." E helyzet bekövetkezése nem kis részben annak volt tulajdonítható, hogy a pártbizottságok, pártszervezetek, a hiányos tájékoztatás folytán nem tudtak megfelelő választ adni a kormányprogram egy-egy felmerülő fontos kérdésére. Továbbra sem történt meg az MDP tevékenységében előfordult súlyos torzulások és a szükséges politikai változások okainak őszinte, önkritikus és nyílt feltárása a széles pártközvélemény előtt. A pártszervezeteknek önmaguknak kellett érveket keresni a dolgozók részéről jövő kérdésekre, az ellenséges rémhír megcáfolására, visszautasítására. Ennek folytán a júliusban megkezdődött kisgyűlések, beszélgetések csaknem teljesen megszűntek. 1953 őszén, majd 1954 folyamán több testületi ülésen is elhangzott, hogy a pártszervezetek nem tudják az agitációt a kormányprogram megvalósításának szolgálatába állítani, hogy a politikai felvilágosító munka lendülete, hatékonysága jelentősen csökkent. Az okok feltárása elmaradt, illetve kimerült a pártszervek oktalan elmarasztalásában. „A megyei bizottság nem indított időben harcot a kormányprogram jelentőségének megmagyarázásáért ... a feladatok megvalósításáért" — olvasható a pártválasztmány 1953. októberi értékelésében.

91 A pártmunka megújítására irányuló törekvéseket keresztezte az az 1953. augusztusi központi intézkedés is, amely 27 ipari városban, köztük Salgótarjánban, előírta a körzeti szervezetek átalakítását, minden dolgozó párttag átg Nógrád megye története 113