Belitzky János: Nógrád megye története I. 896–1849 (Salgótarján, 1972)

A HONFOGLALÁSTÓL MOHÁCSIG (896—1526)

premontrei prépostságot is. Különben a Zagyva és a Galga völgyében a premontrei monostoroknak egész fűzére — Garáb, Kökényes, Hatvan, Jánoshida, Aszód, Zsidó található. Az Ipoly völgyében csak egy, (Ipoly-)Ság. Mivel Garáb volt az összes magyarországi premontrei monostorok anyamonostora, hihető, hogy ezek innen népesültek be. Élénkek a garábi monostor és a KökényesRadnótok francia kapcsolatai is. 1180 táján Kökényes az, aki III. Béla nejéért, Margitért, Franciaországba utazott. A nemzetségben és rokonságában „divatos'' Rénot—Rénold—Radnót—Lóránt személynév is a francia Rainourt személynév megfelelője; a Garábon letelepült francia szerzeteseknek is közük lehetett ahhoz, hogy az olasz és francia Rainouart-mondák motívumai a prépostság szomszédságában fekvő Told faluhoz fűződő Toldi-mondába belekerültek. A XIII. század elején már birtokos megyénkben a Jeruzsálemi Szent János lovagrend. Szirákon, Szomolyán és Tolmácson volt rendházuk. Valószínű, hogy az eredetileg nógrádi várbirtok Szomolyát és Tolmácsot még III. Béla adta a rendnek. Sziráki rendházuknak más megyékben is voltak birtokai. A század elején zálogbirtokosok Hartyánban — Dénes nádor révén — a templomos rend lovagjai is. Ezt a földet csakhamar visszaváltották tőlük, de valószínű, hogy rendházuk volt a faluban. A két lovagrend betegápolással is foglalkozott. Kórházaik inkább csak menedékházak és átutazók szálláshelyei, mintsem betegápoló létesítmények. A kolostorok és a templomos helyek jelentőségét nemcsak az emeli, hogy írni és olvasni tudó embereik voltak, hanem az is, hogy némi iskoláztatási lehetőségek is csak itt találhatók. Az egyháziak írástudását még a mindenki által minden terményből adandó tizedbevételek nyilvántartása is megkívánta. Kimutatásokat készítettek az egyházak szolgálónépeiről is. A kolostorok kódexmásolói néha világi irodalmi emlékeket is megmenthettek az utókor számára. Tevékenységükre csak következtethetünk, mert a párizsi Nemzeti Könyvtárban levő Cerbánus-féle másolatot kivéve nem ismerünk ebből az időből megyénkben, vagy közvetlen környékén készült kódexet/

13 A kolostorok tevékenységének egyik legfontosabb emléke hiteles helyi működésük. A pásztói, a garábi és a többi monostorok szerzetesei — általában királyi megbízatás alapján — rendszeresen részt vettek a birtokba iktatásoknál, a váci és az esztergomi káptalan pedig a peres ügyek és egyezségek jegyzőkönyvbe vételénél. A káptalani és kolostori írástudók szerepe a birtokügyekben és az egyéb intéznivalókban, hatással volt a lakosság és a vezetők felfogására is. Működésük nyomán kialakult az a kép, hogy az egyház a földi és a túlvilági dolgok minden vonatkozásában nélkülözhetetlen tényező. Az egyház és papjainak tiszteletben tartása, az égi üdvösség elnyerésének vágya késztetett sokakat a tehetősek közül templomok építésére és azok fenntartására, vagyis a kegyúri jogok gyakorlására. Lampert ispán losonci templomépítéséhez hasonlóan a többi nagybirtokos nemzetség is alapított templomokat, sőt nemzetségi monostorokat is. Ilyenek voltak a garábi, a kökényesi és talán a tereskei, belesei és losonci monostorok Feltehető, hogy néhol megyénk templomaiban is tartottak liturgikus játékokat. Ezek is hozzájárultak, hogy a pogány Boldogasszony helyébe — akinek