Belitzky János: Nógrád megye története I. 896–1849 (Salgótarján, 1972)

Jegyzetek

zel írt verseskötet. RÉSÖ ENSEL SÁNDOR: Nógrádmegyei helynévmagyarázatok. Nógrádi Lapok és Honti Híradó, 1880. február 9. (VIII. évf. 6. sz.) — FLH 40—41. p. — ÁUO VI. 193. p., Az 1290. évi oklevél FLH szerint MODL 1303. sz. alatt található. — BELITZKY J.: Nógrádi eredetű-e, a Toldi monda? Palócföld 1967. 1. sz. 86—95. p. 43 MORAVCSIK GYULA: A honfoglalás előtti magyarság és a kereszténység. Szent István-emlékkönyv, I. Budapest, 1938. 171—173. p. — Arra nézve, hogy keresztény bolgárok éltek a X. századi Magyarországon, fontos Liutprand adata, aki szerint XII. János pápa „A magyaroknál nevelkedett bolgár származású bizalmasát, bizonyos Saleccus, v

agy Zacheus nevűt, papjának társaságában, a hithirdetés ürügyével a magyarokhoz küldötte," írja DEÉR JÓZSEF: A magyar királyság megalakulása. Budapest, 1942. 82. p. — A váci püspökség alapításával gazdag irodalom foglalkozik. — Az 1854. évi váci egyházmegyei schematismus a történetírók többségének véleményére hivatkozik az I. István király általi alapítás bizonyítékául. Ez a felfogás azóta is általános. — A váci egyházmegye történeti névtára, I. Vác, 1915. (Összeállította: CHOBOT FERENC). 16. p. „A váci püspökség a Szent István által alapított tíz püspökség egyike volt." — A kalocsai érsekség területéhez való esetleges tartozás felvetése tőlem. — RNm 371—372., 373—374. p. — A garamszentbenedeki apátság alapító levelében három ízben is szerepelt a váci Szűz Mária egyház, mint birtokos. — ÁkOk I. 20. sz. regeszta. — MANm I. 223., 290., 325., 328—329. p. ö írja: „A templom közel volt azon kősziklához, melyben a bálvány istenek tiszteltettek, de minek utána keresztényekké lettek a magyarok, az az egy igaz istennek szenteltetett fel." — A losonci templomra (I., 68—69. p.) idézi ESZTERHÁZY PÁL 1696-ban kiadott „Mennyei Korona" c. művének 131. oldalán elmondottakat. — S. P.: Az óvári római katholikus plébánia 100-dos jubileuma. Nógrádi Lapok és Honti Híradó, 1887. november 6. (XV. évf. 45. sz.) — C. D. II. 103. p. — BRP I. 51., és 251. p. — SÖRÖS PONGRÁC: Az elenyészett bencés apátságok 370. p. — Árpád-kori és Anjou-kori levelek 307—308. p. Cerbánus ajánlólevele. — A görög nyelvű kolostor létét tételezi fel GENTHON ISTVÁN, Nógrád Megye Műemlékei, 326. p. — A feltárást végezte és leírta VALTER ILONA: Műemléki feltárások és helyreállítások Pásztón. Műemlékvédelem, 1969. (XIII. évf.) 226—230. p. — Tereskére: Nógrád megye műemlékei i. m. 423. p. — A belesei kolostort általában a középkorban Bolhádnak nevezett Szandai-hegy közelében keresik. NINm szerint Somogy megyében keresendő. — ÁkOk 1.1014. sz. Regeszta. — KHC VI. (1782.) 215— 216. p. — KJMn II. 336—338. p. és Délszláv eredetű-e a Toldi monda? Ethnographia, 1912. 322. p. PMn. I. k. 366. p. és 518—519. p. 576. s

z. jegyzete. BELITZKY JÁNOS: A csornai premontrei prépostság alapítása és birtokszerzeményei a nemzetségi kegyuraság korában. A „Regnum Egyháztörténeti Évkönyv"-ben, Budapest, 1936. több helyen. — Nógrád megye műemlékei, 185. 400—401., 425. és 433. p. 44 A hiteshelyi működésre I. idézett okleveleink egyrészét. Az iskoláztatásra: FINÁCZY ERNŐ: A középkori nevelés története. Budapest, 1928. c. műve több helyén. — A liturgikus játékokra: Magyar színháztörténet. Budapest, 1962. 23—31. p. II. A FEUDÁLIS SZÉTTAGOLÓDÁS ÉS AZ ELLENE FOLYTATOTT KÜZDELEM. A RENDI FEJLŐDÉS KEZDETEI 1 RNm 381—383. p. — RHm 307. p. — RGKm 482—483. p. 2 ÁkOk I. 612., 836., 921 és 964. regeszta. — ÁUO II., 36., 189., 217., 218., 221. és 230. p., XII. 131. p. 3 RNm 382—383. p. 4 BENKÓ IMRE: Az Inárcsi Farkas-család Árpád-kori ősei. Turul, 1909. (XXVII. évf.) 128—129. p. — BSzPm 486—487. p. — ÁkOk II/l. 1855. 2197. regeszta. — 1274. évi megerősítése uo. II/2., 2474. és 2554. regeszta. — A nógrádi Vajn (vagy Vájna?) várjobbágy nemzetségre nézve 3004., Latibor és fiai esetére nézve 2987. regeszta és ÁUO IV. 181. p. — MANm I. 168. p. 24* 371